EB - Task 2

Mivel a meteo ismét esőt ígért délutánra, ezért nagyon szaporázták a felszállítást, és mondták is, hogy rövid feladatot akarnak kiírni. A Trattbergre mentünk, mi magyarok befoglaltunk egy kisbuszt, ezért elég hamar fent voltunk. Magunkhoz vettük a kajacsomagot, beraktuk az ernyőt a felszállítótraktor mögötti dobozba, és irány a hegy.

Kényelmes, 10-15 perc séta felfelé, mikor felérünk még miénk a hegytető. Találok is egy szimpatikus követ (az egész starthely még kissé vizes, nem nagyon adja a fűben ülés), és nyomok egy kis autogén tréninget, felkészülve az előttem álló taskra. Érzem, ahogy a pulzusom szépen normalizálódik a gyors hegyremászás után, sőt kissé a normál alá is csökken. Mikor kinyitom a szemem, épp süt a Nap, csodálatos előttem a táj, de a melegfronti felhőzet már kezd becsúszni. Gyorsan kiírják az 54km-es feladatot, egyszerű Hallstatt fölötti hegy oda-vissza a lényeg, utána már csak egy 12km-es szakasz, gyakorlatilag végsiklás.

Window is open, húzom is az A-sort, az ernyő gyorsan jön a fejem fölé, de most már kezdem megszokni, hogy határozottan meg kell fékezni, mert nagyon repülni akar. A kitekerés kicsit macerás, nagyon sokan vannak a légtérben, kissé kerülgetni kell a népet. A pylont fél órával később nagyon jól - pont alapon - kapom el, az élbolyban vagyok, kb 10-15 másik ernyővel együtt. Na persze itt ez annyit jelent, hogy a másik 140 max 1 perccel jön mögöttem, de mégis jó érzés. Az első termik kicsit jobban adja kintebb, de már nincs idő átmenni, a mienk se sokkal rosszabb. Mikor belelépek az első lépcsőbe érzem, hogy a sebességgel nem lesz gond. Gyakorlatilag mindenkinél gyorsabb vagyok, csak a siklással van egy kis baj. Erősebb idő kéne, akkor jobban adná. Így azért 2-3 termik után már van kb 100 méter magassági hátrányom, ami a forulópontnál mérve kb 1 perc. Meg is kell állnom tekerni, ők meg csak siklanak tovább. Közben látom jönni Petit mögöttem-felettem, siklunk együtt az üldözőkkel, én kicsit kintebb, ami nem annyira jön be. Aki a gerincen ment, azt sokkal jobban tartotta, én süllyedtem, mint a balta. Mikor visszaérünk, én a gerincen nívóban, az élboly akkor indul felhőalapról. Szerencsére jön egy erős lift, de annyira nem erős, hogy az üldözőkhöz csatlakozni tudjak, ők is átsiklanak a fejem felett. Már csak 12km van hátra, én is elindulok utánuk, saccra olyan 60 ernyő lehet előttem. Nyomom neki a második lépcsőt, a szél süvít, kezdem behozni az embereket. A cél előtti fp épphogy megvan, talán innen kiadja a cél. Végsiklás közben Bécinek adok taktikai tanácsokat (amit aztán nem fogad meg), és megjegyzem neki, hogy hagyjon békén imádkozni, elég necces a siklás így is. :) Emiatt nem is tudok full-gázt nyomni, de beérek szépen, még egy kört is leírok leszállás előtt.

Az ernyőm nagyon gyors, nagyon jól megy, de siklásban nem veszi fel a versenyt az idei modellekkel sajnos. És ez egy ilyen rövid, ész nélküli feladaton nagyon kijön. Végül 58-ik lettem, 6 percet kapva az elsőtől.

Eredmény link