2013. szeptember 8., vasárnap

Magyar Nemzeti Bajnoksag - Serial Cup - Otodik nap

Kitettek az osszetett eredmenyeket 4 nap utan, es mar vertem is a fejem a falba, mert lattam, hogy a harmadik helyen allok, es az elso hely sincs annyira tavol. Persze tovabbra is fontos volt, hogy nem szabad lerohadnom. Mate volt a legkozelebbi magyar 300 ponttal mogottem, ami eleg ahhoz is, hogy ha sokkal utana beerek, de ahhoz nem, hogy ha lerohadok es o beer. Persze tudtam, hogy a szemem sarkabol Peter Vyparinat kell figyelnem, es ha lehet, akkor elotte beerni (17 ponttal volt elottem masodik). Teljes zart felhozet fogadott minket a starthelyen, hosszas varakozas utan lett feladat: Kozlov Rob, Volarje hid, starthely alatti antenna, Pollovnik es kemping; es kicsit kezdett kinyilni a felhozet is. A startra varakozas a felhobe be, felhobol ki jegyeben telt, mindenki kicsit nyaldosta a felhok szelet, es probaltunk nem osszeutkozni. Sikerult a pylont jol elkapni, es a Kozlov Rob utan elsonek ertem vissza a Ketpupura. Azonban a teljes arnyek miatt a hegy alig tartott, inkabb sullyedtunk. Elmentunk a vegeig, paran kozben kisiklottak a hidra. En nagyjabol derekszogben indultam el, minimalizalva azt az idot, amit nem a hegy mellett toltok. Ez persze tovabb tart, de azt gondoltam, hogy ma a magassag nagyon fog szamitani. Kozben szemem sarkabol azt figyeltem, hogy hogyan alakul az ido a Pollovnik fele. Latszodott, hogy ott szepen szakadozik fel a felhozet, es a gerincet elkezdte sutni a Nap. Tudtam, hogy aki a Pollovnikot elsonek eleri, az nyeri a napot. Az antenna elott megalltunk tekerni a Kobala elotti gerincen, es csak mikor az elgyengult, siklottam ra az antennara, majd vissza a liftbe. Vegig ovatosan kellett menni, folyamatosan figyelni, hogy hol emel csak picit is jobban, es azonnal valtani. A Ketpupun ugyanez, es onnan elindulva a szokasos dilemma merult fel. Kint menni, hogy biztosan meglegyen a sisanc masik oldala, viszont eleg alacsonyan, es nyilvan a hosszabb uton, vagy beljebb menni, kicsit ravallalosabban, de gyorsabban. Kb 10-en 10 kulonbozo siklasi palyat valasztottunk, es mikor a sisancra/Krn lefutora ertunk akkor mindenki probalta megtalalni a legjobb liftet. Kicsit sikerult magassagot nyerni, es en ekkor lattam meg a lehetoseget, hogy itt akar napot is lehet nyerni. Probaltam a szokasos strategiat, es kicsit jobban rahuzodtam a sisancra, madarak is tekertek arra, es a felhoalap is lathatoan emelkedett. Amikor a vario szepen kitartoan visitani kezdett, akkor terult el a fultol-fulig vigyor az arcomon. Lattam, hogy alattam nem annyira emelkednek, igy nyugodtan tekertem alapig, es onnan siman atertem a Pollovnikra, ahol - az osszes letezo szabaly ellenere - tekertem kb 5 kort egy 6 meterben, de csak azert mert az uldozok jo messze voltak. A pont utan vissza a kempingig mar csak siklani kellett, a magassag siman eleg volt. Nyertem a napot es ezzel masodik lettem a versenyen is, es a magyar nemzetin elso. Koztem es az osszetett elso kozott 39 pont, persze hogy hianyzott a 4. napi 70 pont. A nehez ido ellenere megint sok magyar beert, ugy tunik aki kicsit turelmes volt ma, az atveszelte az arnyekos idoszakot, es mikor mar ujra sutott a Nap, lehetett ismet tolni neki.

Napi eredmenyek

Osszessegeben egy nagyon jo verseny volt, sok magyar resztvevovel, sokaknak elso versenye, elso celbaerese volt itt. Remelem lesz meg ilyen, a visszajelzesek alapjan nagyon hasznos volt mindenkinek, szerintem talan csak azon lehetne csiszolni kicsit, hogy reszletesebb feedbacket adni az adott napi repulesrol, ki mit miert csinalt, hol rontotta el. Hozzam odajottek idonkent paran, gyertek maskor is, szivesen segitek, ha tudok. Nok kozott komoly csata utan Emo, Icukat es Akos Zsuzsi lett a sorrend, nalunk fiuknal Mate lett a masodik, Racz pedig a harmadik. Sok emberen latni a fejlodest, mar nem csak arrol szol egy verseny sokak szamara, hogy na csak erjunk be, hanem egyre stabilabban beernek, komolyan fel kell kotni a gatyat jovore. ;)

Osszetett eredmenyek


Mate irasa a versenyrol

2013. szeptember 6., péntek

Magyar Nemzeti Bajnoksag - Serial Cup - Negyedik nap

Kicsit orultem is, hogy ma Lijak jon, nyilvan a magyar elso hely megtartasa volt a cel, es azt itt kicsit konzervativabb repulessel meg lehet oldani - persze azert tolni kell. :) Ha Lijakot suti a Nap, akkor gond nelkul lehet a gerincen menni, csak fordulopontra kisiklasok elott kell tekerni. A feladat viszonylag egyszeru volt, az eleje nagyjabol a starthely elott oda vissza, kiszurasokkal, aztan el Dk-i iranyba, majd kicsit vissza. Ket boly alakult ki a startpylon nyitasa elott, en kicsit kozelebb voltam a ponthoz, de alacsonyabban. Eleg jol sikerult viszont a siklas, mert amikor visszaertem a gerincre, akkor az elso helyen talaltam magam. Racz es egy masik ernyo jott kozvetlenul mogottem, toltuk neki nagyon. Az oda-visszak kozben kicsit kevesbe voltam bevallalos, ezert a hosszu DK-i siklasnal Tilen Ceglar es Racs kicsit elorebb voltak, es mivel a hegyek kezdtek bearnyekolodni, kimentek a siksag fole, ahol novogettek a kumok. Valicek bementek a hegyek fole, en meg az arany kozeputat valasztva eleg jol kitekertem, es elidultam toronyirant a pont fele. Elegge megsullyedtem, de szerencsere kiszurtam egy napos foltot a gerincen, amelyiken a pont volt. Tudtam, hogy ha azt elerem, akkor onnan mar jo vagyok. Elsonek ertem el a gerincet, es onnantol vegig emelt. Racsek kicsivel utanam jottek. A cel elotti pontot meg elsokent csinaltam meg, es ekkor kicsit elszamoltam magam. Egyreszt a muszer eleg eros szembeszelet jelzett a cel fele, es azt hittem, hogy sima siklasbol nem lesz meg a cel, masreszt azt gondoltam, hogy nekem a magyar verseny a fontos, a tobbi nem erdekel, es biztosra akartam menni, hogy beerek. Ezert kb 5 percet a hegyen maradtam tekerni, mikor Racsek mar reg siklottak a cel fele. Azt gondoltam az a 70-80 pont nem fog hianyozni. Racs 2. lett, en 3., Mate kb 10 perccel utanunk 15. Ezt nem tudom mikor fogom vegre megtanulni, hogy mindig minden versenyen van ilyen, es a vegen mindig hianyzik, es mindig pont annyi. Legkozelebb...

Szerencsere a magyarok kozul sokan rajottek, hogy a hegyvideki repules a korulmenyek miatt atvaltott sikvidekibe (be is radioztunk egy paran), es abban meg ugyebar vilagverok vagyunk :)

Napi eredmenyek

2013. szeptember 5., csütörtök

Magyar Nemzeti Bajnoksag - Serial Cup - Harmadik nap

A mai feladat: Kozlov Rob, Pollovnik, Stol, Kvk (a Krn lefuto/sisanccal szemkozti hegy, nagyobb cilinderrel), Most na Soci, sisanc, kemping

Ugy tunt, hogy ma Racs kenyertoresre viszi a dolgot, nagyon elhuzott az elejen, a Ketpupun es a Krn lefuton/sisancon is nagyon jol kaptak el egy liftet kb 3 masik ernyovel. Mi persze ahogy tudtunk loholtunk utanuk, de gyakorlatilag a Pollovnikra siklaskor latszodott, hogy van koztunk kb 10 perc; ok ekkor mar a Stolra siklottak at. Ez volt az elso trukkos szakasz, jo magasra kellett kitekerni a Pollovnikon, hogy a Stol lee-je ne zavarjon be. Szerencsere mikor mi odaertunk, alig birtunk a felho alol kimenekulni. Itt el is vesztettem az elbolyt szem elol, kesobb derult ki, hogy a Stol vegerol egy siklasbol probaltak a Kvkot megcsinalni, es nagyon alacsonyan ertek a sisanc ala. Racs komoly sportszerusegrol tett tanubizonysagot, amikor beradiozott, hogy tekerjunk ki magasra a sisancon, mert ok lerohadtak. Tudtam, hogy ez itt a lehetoseg, hogy atvegyem a magyar elso helyet, ugyhogy miutan a pulzusom helyreallt, probaltam minel magasabbra tekerni a sisancon. Ekkor hallottuk Becit radiozni, aki epp ugy dontott, hogy mentoernyovel folytatja a repulest. Szerencsere par karcolassal meguszta. Kicsit feljebb is mentem a sisancon (itt sokszor ugy adja a legjobban, hogy tekersz egy picit, aztan feljebb/beljebb mesz a Krn fele, es talalsz egy erosebb magot), es egy darabig nem lattam Matet, azt hittem, hogy elindult a Kvkra. Mikor meglattam, akkor eloszor azt hittem, hogy en emlekszem rosszul a feladatra, mert Mate stabilan siklott a Ketpupu fele. Aztan lattam velem egyutt repulo ernyoket a Kvk fele megindulni, es mikozben en is elkezdtem siklani, megkerdeztem Matet radion, hogy melyik filmet nezi. Kb ekkor jott o is ra, hogy elrontotta, gondolom ugyanaz a pulzusmegugras, mint nalam...

Most na Soci megint nagy cilinderrel volt, es mivel a Ketpupu szepen adta, nem volt nagy tortenet, a szokasos elotte-utana kitekeressel. Utana nem is kellett olyan nagyon tekerni, mert innen mar siklasbol kiadta. Beereskor csodalkoztam is, hogy jon a stab, es interju lesz, kb olyan 7-8 korulre saccoltam magam, de kiderult, hogy 3-ik lettem, paran lerohadtak a cel elott. Mate a benezese miatt kapott 15 percet, 17-kent ert be, rogton utana Peti es Percze Ati jott. Azert ert be viszonylag keves magyar, mert nagyon hektikus volt az arnyek-nap periodus es ha rosszkor ertel a hegyre vissza alacsonyan, akkor nehez volt ujra kiemelkedni.

Napi eredmenyek

2013. szeptember 4., szerda

Magyar Nemzeti Bajnoksag - Serial Cup - Masodik nap

Kicsit finomkodtak a kiirasnal, mert az elozo nap sokan lerohadtak a Stolnal, 54km lett a vege. Stol gerinc eleje, vissza a starthely alatti antennahoz, Dreznica es cel.

A taktika annyit valtozott az elso naphoz kepest, hogy ugy dontottem nem finomkodom tovabb, nyomom neki en is, megyek a Raccsal, megprobalok vele egyutt beerni (ilyenkor keves a pontkulonbseg), de ha hibazik, akkor azt megprobalom kihasznalni. Racs nagyon jol haladt az elejevel, mi Mateval lihegtunk a nyakukban. Sajnos ez azt is jelenti, hogy be kell neha vallalni alacsonyabbrol elindulasokat (ugyanis az a taktika, hogy maradok meg par percet a liftben, es magasabbrol majd folejuk siklom az esetek nagyon keves szazalekaban jon be). Ha elindulsz a tobbiek utan picivel, kicsit alacsonyabban, akkor egyreszt latod, hogy melyik siklasi vonal a jobb, es aki nagyon megsullyed, annal maris jobb helyzetben vagy, masreszt jo esely van arra, hogy pont addigra talaljak meg a magot (kicsit sullyednek is kozben), mire te odaersz, es jo tekeressel fel tudsz zarkozni hozzajuk. Na, most pont ez a taktika nem jott be nekunk, ugyanis az Ugratohegyen elpattant egy buborek, amivel az eleje meg tudott lepni, de alatta minket a nagy semmi vart. Kicsit emelkedtunk vmi gyengeben, aztan az egyik Valic elindult, mi meg Mateval utana. Nagyon alacsonyan konturoztuk a hegyet, Mate egy ido utan be is szolt radion, hogy szerintem tudja-e a Valic, hogy mit csinal. Visszaradioztam, hogy szerintem igen, nyilvan tudja. Aztan mikor raertunk a Ketpupu elere, akkor lattuk, hogy tenyleg. Siman huzott fekkel vegigmentunk, es csak a nagyon erosben alltunk meg tekerni, hogy az antennara at tudjunk siklani. Itt jo huzas volt, hogy en nem mentem egybol ra a pontra, hanem inkabb kicsit a kurzustol elterve a felho alatt utaztam meg, es csak mikor elkezdett nem annyira tartani, akkor alltam ra a kurzusra. Nyilvan esete valogatja, de ha kb 25-30 foknal nem nagyobb a kurzustol valo elteres, akkor szerintem megeri kicsit "lopni a tavolsagot". Az a durva, hogy az antennanal meg a ket Valiccal egyutt voltunk, es mikor visszaertunk a Ketpupura, es kitekertunk, akkor leptek oda neki, es eloztek meg gyakorlatilag mindenkit. Innentol mar csak siklani kellett, es persze mi a ketzsinorosokkal nem tudtuk annyira nyomni neki. Racz 9 masodperccel elottem, Mate 1 perccel utanam ert be. Jo kis nap volt, nagyon sok magyar beert meg utanunk.

Napi eredmenyek

2013. szeptember 3., kedd

Magyar Nemzeti Bajnoksag - Serial Cup - Elso nap

A Serial Cup oktato jellege miatt, meg mert sok magyar ott volt, es kepben van, hogy mi hogyan alakult, kicsit oktatosabbra vettem az irasok jelleget, elore is elnezest azoktol, akiknek mindezen leirtak mar termeszetesek. Akinek valami nem vilagos, az irjon nyugodtan, szivesen valaszolok.

Az ernyo viszonylag uj volt nekem, mert osszesen a korabbi szloven openen repultem vele 5 napot. Jobb lett volna par hetet repulni a cuccal, kicsit jobban osszeszokni. Egy uj ernyovel mindig minden mas, meg akkor is, ha ugyanannak a gyarnak a kovetkezo tipusarol van szo. Nem pont ugyanolyanok a fekerok, mashogy fordul az ernyo, a gyorsitot is meg kell szokni, ahogy azt is, hogy mennyit kell huzni, hogy csucskosen forduljon, es mennyit, hogy szep laposan. Az is mindig mas es mas, hogy a fordulo kulso oldali fekjet (tehat bal fordulonal a jobbat) mennyire kell es lehet huzni. Nem is repultem igazan sokat az evben, ugyhogy ezek miatt ugy dontottem, hogy szepen lassan, nyugisan kezdem az elso napot. A magyar nemzeti megnyerese volt a cel, tudtam kikre kell figyelni, ugyhogy amikor kiirtak a feladatot viszonylag koran elstartoltam, hogy a levegoben kicsit megnyugodjak.

66km-t irtak ki, a szokasos tolmini volgy volt oda-vissza, kis Dreznica nehezitessel, utana Most na Soci, Stol es a kemping volt a cel. Sikerult Petit benyomnunk a feladatkiirok koze, ugyhogy termeszetesen mindig olyan feladat volt, ahol a magyaroknak lejtett a palya ;)

Sokkal alacsonyabb volt az alap mint egy honapja, szo sem volt a korabbi Tolminnal kitekerek es siklok a Stolig repulesrol. Persze voltak jo eros liftek, de joval tobbszor kellett megallni. A Most na Soci volt kicsit erdekes, de a Ketpupun (Muzli hegy, Mrzli vrh) sikerult egy jo eros liftet fogni, amivel siman adta. A Stol gerinc kicsit trukkosebb volt a szokasos "nem er tekerni"-nel, mert mar elegge delutan volt, mire odaertunk. Ilyenkor mar elegge eros a gerinccel parhuzamos iranyu szembeszel/volgyszel, es ha nem ersz eleg magasan oda, akkor siman lemos. Van a gerincnek az elejen egy kicsi kikanyarodo resze, amire jobban rafuj a szel, en itt toltottem egy jo 10 percet, mire sikerult annyi magassagot nyerni, hogy elmerjek indulni a gerincen. Visszafele mar nem volt nagy tortenet, kis emelkedes ugyanott, es a celban mar Racs vart, aki kb 4 percet vert ram, Mate utanam jott 12 perccel. Utana Percze Ati, Beci, Peti, Emo, Babik Szilard es Lori volt a magyar sorrend. Racz 4. helyen, en 10., Mate 19.-kent varta a folytatast.

Napi eredmenyek

2013. szeptember 2., hétfő

Serial Cup - Magyar nemzeti bajnoksag

Bar utolag irom, a gondolatok megegyeznek azzal, ahogy a versenyrol elozetesen agyaltam.

Reg volt mar magyar nemzeti, vartam mar elegge. Az eselylatolgatasnal mindenkeppen figyelembe kellett venni, hogy a legutobbi ota jott egy ujabb generacio akik egy kicsit komolyabban gondoljak a versenyzest, evente tobb versenyre elmennek, figyelemmel kovetik az esemenyeket. Serulese ota visszatert Racz Balazs, aki igyekezett sok versenyre elmenni az ev soran, es lathatoan sikerult egyre jobb eredmenyeket elernie. Nagy Matet is eleg komoly eselyesnek tartottam, bar tudtam, hogy az ernyojevel gondjai vannak. Forgo Szitto es Simonics Peti is komoly versenyzoi multtal a hatuk mogott barmikor eselyesek egy ilyen versenyen. Az ernyok miatt (Peti es Szitto nem ketzsinorossal repult) azt gondoltam, hogy az elso harom hely Racs, Mate es koztem fog eldolni. Kicsit megnyugtatott az, hogy az elozo szloven versenyen majdnem minden nap Racs elott ertem be, es az azt koveto versenyeken o altalaban Mate elott vegzett. Mivel sok napra lehetett keszulni a meteo alapjan, tudtam, hogy nem az elso nap fog donteni, ezert elhataroztam, hogy kicsit ovatosabban kezdek. A nemzetkozi verseny eleinte nem is erdekelt, a magyar nemzetit akartam megnyerni. Azt gondoltam, hogy egy tobb napos versenyen mindenki hibazik, probaltam felkeszulni arra, hogy masoket a leheto legjobban kiaknazzam, es a magamen pedig ne huzzam fel magam annyira, es probaljam minimalizalni a kart.

Tobb mint 50 magyar indulo volt, az indulok felet mi tettuk ki. Nagyon jo erzes volt, hogy minden tudasszint kepviselte magat a versenyen. Lehetett egyutt orulni elso celbaeresnek, sok pont megcsinalasanak, hosszu repuleseknek. Az esti eloadasok egy resze is erdekes volt, es jo erzes volt, hogy tobben jottek oda a trackjuket mutatva, hogy mutassam mar meg, hogyan lehetett volna gyorsabban. Persze lehetett volna meg tobbet szakerteni (pl kivetiton elemezni kulon a magyarok repuleseit), de majd legkozelebb.

2013. augusztus 2., péntek

Slovenian - Croatian Open 6. task

Ma 73,6km-t irtak ki, el a Pollovnik elejere, aztan vissza Zabiski kuk (Kobala mogotti hegy), Kozlov Rob, Idrsko (Kobarid elotti falu), majd kis templom Tolminnal, Livek (sisanc alatti falu), vegul Kobala folott egy masik hegy es vissza kemping. Nem volt nagy okoskodas, nagyjabol egyutt ment az eleje, csak 2-3 ernyonek sikerult meglepnie a Zabiski kuknal azzal, hogy elegge alacsonyan vallaltak be az atsiklast, es mikor odaertek eleg jo emelest talaltak, nekunk viszont semmi nem volt. Toltuk a parkettat a volgyszelben, probaltunk kijonni minel hamarabb. Itt volt egy olyan erzesem, hogy a Kozlov Rob elott ra kellett volna mennem a ketpupura, ott kitekerni, es ugy megcsinalni, de vegul a versenylaz erosebb volt. Kicsit rahuzodtam a ketpupura, de azert mentem tovabb. Persze a Kozlov Rob utan jo alacsonyan ertunk vissza, be kellett allni lejtozni a hegyen. Innentol gyakorlatilag mindig a ketpupun tekertunk ki, es onnan mentunk a kovetkezo pontokra. 13-nak ertem be, Racz 19., Beci es Evi sajnos nem ertek be.

Napi eredmenyek

Vegeredmenyben 14. lettem, amivel teljesen elegedett vagyok. Hosszas kihagyas utan, uj ernyovel kb 25-ben vartam magam. A cel igazabol a magyar nemzetire valo felkeszules volt, ujra mar sokadszor megismerni a terepet, es hozzaszokni az ernyohoz. Racz 19., Beci 45., Dihen Evi 89. lett.

2013. augusztus 1., csütörtök

Slovenian - Croatian Open 5. task

Szoval 93km, eleje a szokasos, el Podbelahoz, aztan vissza kemping, nekem odafele sikerult majdnem leszallni a Krn katlanban, ekkor megfogadtam h innen semmi okoskodas, megyek szepen a tobbiekkel. Ugyanis a ketpupun kitekerve lattam, hogy sokan a katlanban indulnak el, de nekem adta szepen kintebb is. Aztan ugy gondoltam, hogy legyen megis a katlan, de ahelyett, hogy egyenesen odaindultam volna, inkabb kicsit srehen menetiranynak megfeleloen probaltam egyre kozelebb kerulni a Krn gerinchez. Na, ennek a csodalatos otletnek koszonheto, hogy majdnem talajt ert a labam. Mivel eleg lankas a katlan kozepe, probaltam egyre kijebb jutni, mig vegul a sisanc kornyeken sikerult ismet kitekerni. Becivel egyutt siklottunk at a Stohlra, nekem sikerult utolerni az elbolyt, benne Raccsal. Visszafele nem annyira adta a Krn lefuto, de csak eljutottunk a kemping fole, aztan vissza Dreznica. Megint Krn ala, szarnyveggel suroltuk a Krn oldalat es ugy mentunk a vegeig Raccsal. Ott az elbollyal egyutt kitekertunk es mentunk hatra a Tolminski Kuk fele. Itt megleptek egy paran, nekem meg fogalmam se volt h mi a film, hogyan tovabb. Urbeli taj felett repultunk, kozelitettunk a Triglav fele, amit kb 15 eve masztam meg. Erdekes volt, hogy mivel a keleti oldalon repultunk, ezert kellett olyan kis kituremkedeseket, dombokat talalni, amelyeknek volt nyugati oldala, mert a napsutotte oldalakon tudtunk folyton kiemelkedni, es vegul 2800rol kezdtunk siklani Ratitovec fele. Gyonyoru volt a bohinji tavat korberepulni, de nem volt sok idonk nezelodni sajnos. A pont elott inkabb tekertem meg 300 metert, hogy biztos meglegyen a cel. Vegulis nem ezen mulott a helyezes. 9-nek ertem be, Racs 14, Beci 29, Evi Kobaridnal szallt le. Beeres utan furodtunk egyet a toban, aztan vonattal jottunk vissza, nagyon bika volt, de sajnos a futas igy mar nem fert bele. Egyik legszebb repulesem volt itt a kornyeken!

Napi eredmenyek
Repules az XContesten

2013. július 31., szerda

Slovenian - Croatian Open 4. task

Ma eloszor egy Lijakkal riogattak minket. Marmint nem az, hogy onnan lesz a task, hanem, hogy oda. Aztan megse lett, de azert egy 100 km-est sikerult osszehozniuk. A felho alatt ment a nagy varakozas, aztan nekilodultunk. En meg ilyet az eletemben nem siklottam. A Kobalan felhorol konkretan a Stol-ig kettot fordultam, es azt se kellett volna. Egyreszt eleg magasra tudtunk kitekerni (2500 kornyeke), masreszt vegig tartottak a felhok. A ketpupu felett is csak a +3 felettiben kellett lassitani kicsit, es ugyanezt a sisancnal / Krn lefutonal is eloadtuk. A Stolrol volt par kiszuras, elotte persze kitekeres, ekkor meg egesz jol az elbolyban nyomtuk Raccsal. Visszafele a Stol vegen az elso 5ben voltam, es kis tanacstalankodasnak az lett az eredmenye, hogy jol utolert egy 15 fos boly. Ettol persze jol beparaztam, pedig ekkor meg hatra volt 70km. Es ahelyett, hogy hatramentem volna a Pollovnikra, az ugratohegy fele vettem az iranyt. Racs is jott, de joval folottunk, neki megvolt szepen a lift, mi meg ott lejtoztunk 20 percet. A Krn volt a kovetkezo pont, ekkor Becivel nyomtuk egyutt, az elbolyt, meg az oket koveto bolyokat uldozve. Innen a szokasos Most na Soci, de mivel eleg brutal szembeszel volt, nem ment a ketpupurol oda-vissza, visszafele be kellett menni a Kobala ele, es itt megint szepen telt az ido. Aztan ketpupu, szokasos feleses, itt beeloztem Becit, aki a masik pupon egy kicsit gyengebbel emelkedett. Pollovnik alatti falu volt a kovetkezo pont, aztan Testeni, ami egy falu bent a Most na Socis volgyben, de Lijak fele. Itt lattuk az elbolyt visszafele jonni. Nekik valahogy eleg nagy szerencsejuk volt, vegig tartotta oket a hegy, sajnos Racs a masodik bollyal egyutt nem volt ilyen szerencses, nem tudtak az utolso elotti pontot megcsinalni. Mi visszavettunk a tempobol, en Most na Soci folott toltottem 20 percet az idonkent pluszos emelesben, aztan a Kobala mellett masik 20-at, mig vissza tudtam siklani a ketpupura, es ott lejtoben megcsinaltam a pontot es vegul a celt 21-kent. Beci visszaert ugyan a volgybe, de sajnos a Kozlov Rob kornyeken nem sikerult megfognia a liftet, es ott leszallt. Allitolag a feje folul tekertek ki nepek, es be is ertek. Beci igy 58-ik lett, Racs 31-ik. Evi a Stol gerinc utan Kobarid kornyeken szallt le a 84-ik helyen. En tobb mint 1 orat kaptam az elbolytol (5 ora 20 percnyi repules utan orultem, hogy beertem, de azert ez arcpirito), es osszetettben visszaestem a 15-ik helyre. Osszetettben Evi 90-ik, Beci 46-ik, Racs pedig 22.

Napi eredmenyek

2013. július 30., kedd

Slovenian - Croatian Open 3. task

A masodik taskot eleg gyorsan toroltek Lijakon, allitolag az eros szel miatt, bar sokan repultek a lefujas utan.

Ma vegre a Kobalara vittek minket. 83km-t irtak ki, a szokasos volgyben oda-vissza, a trukkozes csak a Zabriskie Kuk es a Most na Socitol keletre eso fordulopont volt. Eleg sok eso esett tegnap, ezert nem volt olyan egyertelmu, ablaknyitaskor meg alig voltak kiteritve az emberek. Aztan csak elkezdtunk startolgatni. En eleg jol kaptam el a startot, mindenki felett kezdhettem meg a siklast. A startpylon utan Krn katlanon at Dreznica volt a pont, itt a jo huzas az volt, hogy nem mentem be a katlanba mint a tobbiek elottem, mert a ketpupun kitekerve ugy tunt, hogy adja majd. Adta. Dreznicat masodiknak csinaltam meg, irany Most na Soci. Megint utolertek egy csomoan (siklasban nagyon ott a cucc, kezessegben meg inkabb, de a vegsebessegen meg dolgozni kell), szokasos ketpupun kitekeres, Most na Soci odavissza, aztan Krn. Ekkor mar minden emelt, es ahelyett hogy az urbe tekertem volna a ketpupun, inkabb a Krn fele vettem az iranyt az elbolyt uldozve. A Krnnel megleptek negyen, hatra a Zabriskie Kuk fele. Nekik nem annyira adta, mi viszont Markoval (Hrgetic) talaltunk egy baratsagos 5 metert, es azzal katapultaltunk az egbe. Megvolt a Kuk, es innen lett erdekes kisse. Egy uj fp kovetkezett, messze bent egy volgyben Most na Socitol kb 6km-re keletre. Eleg jol valasztottam siklasi vonalat, es igy a pontot kb 10 perc elonnyel csinaltam meg elsokent. Itt kellett volna valami rendes emeles, es akkor lehetett volna osztogatni az eloregyartott tanitokartyakat a celban. De nem jott, ott benaztam, es szepen utolertek, besiklottak folem, es mire meglett koron, addigra ok alaprol indultak a cel fele. Innen mar csak egy biztonsagi pont volt, de meg elotte ra kellett siklani a ketpupura ismet, ami delutan eleg rendes lee-vel fogadott, -6m/s, amig a faleveleket nem suroltam, ott viszont a +6 fogadott. Tul is tekertem rendesen, de ekkor mar nem a masodpercek szamitottak, 12-nek ertem be. Racs 13 perccel utanam ert be 18-kent, allitolag elrontotta a startjat, es mindenki alol indult, onnan hozta vissza. Becinek se sikerult a start, viszont a feladatot becsulettel 40-kent teljesitette. Evi Dreznica es Most na Soci kozott szallt le, gyakorlatilag a celban.

Napi eredmenyek

2013. július 28., vasárnap

Slovenian - Croatian Open 1. task

Uj ev, uj verseny, uj ernyo.

Lijakra vittek ma minket, 40km, a szokasos oda-vissza ment a hegyen, neha ki kellett szurni egy-egy fordulopontra, de nem volt nagy okoskodas. Mivel nekem ez volt az elso napom az ernyommel (Axis Mercury Sport), kicsit ovatosabbra vettem a figurat. Raadasul az elso lepcso kinyomasakor mar koppant a ket csiga, csak masnap jottem ra, hogy nyugodtan lehet nyomni masodikat is, a felso csiga az also ala tud kerulni, de nagyjabol ott a vege. Kicsit csodalkoztam is, hogy mennyire elmennek mellettem meg a Deltak, es a Mentorok is. Tekerni egesz nap alig kellett, a hegy vegig tartott es visszaemelt mindig. Egy pont volt, ahol lehetett kicsit okoskodni: a cel elott elegge elmentunk DK-re, es az elboly vegigkonturozta a hegyet. Paran nagyon kint mentek a siksagon, de azt nem mertem bevallalni, inkabb nekivagtam egyenesen. Az elbolynak kellett kicsit kuzdenie a volgyszellel, ezert sikerult par embert utolernem. Racz 20., en fel perccel utana ertem be, Beci 43., Evi meg 24km-t repult.

2012. szeptember 27., csütörtök

Sikloernyos Europa-bajnoksag - St Andre les Alpes

Egy ideig meg az indulasom is ketseges volt, aztan az ernyo kivalasztasa es megszerzese korul voltak parak - vegul minden rendezodott, Axistol kaptam egy Venus3-at, es a kijutas is megoldodott. Az ernyore nem lehet panasz, kategoriajaban teljesen kezes, jo teljesitmenyu ernyo. Marmint a 3zsinorsorral rendelkezo ernyok kozott, mert a mai ketzsinoros top ernyokhoz kepest azert eleg jelentos a lemaradas. Gyakorlatilag rallyautoval mentem Forma1-es versenyre.

Sajnos elkovettem azt a hibat, hogy az EB volt az elso verseny, ahol ezzel az ernyovel indultam. Az eddigi "vilaglegjobb szarnya van a fejem felett" mentalitasbol at kellett allni a "minden siklas utan kapok 2-300 metert, ez van" mentalitasba. Ehhez nagyon sokat segitett volna egy akarmilyen verseny, ahol ott vannak az Enzok es az Icepeakek, igy viszont gyakorlatilag az EB fele erre a valtasra ment ra. Az elso napokban nem birtam beletorodni abba, hogy elmegy az eleje, folyton azon agyaltam, hogy hogyan es milyen trukkel tudnam oket utolerni. Egy task soran hasonlo tipusu ernyovel ki tudod javitani aprobb hibaidat, lehet szerencsed (belassul az eleje), de ha gyengebb teljesitmenyu az ernyod, akkor erre esely sincs. Persze azert en probalkoztam, es aztan emiatt meg jobban lemaradtam, vegul a sok tulvallalas miatt le is rohadtam. Szerencsere a vegere sikerult jobban belejonni, tobbszor celban (vagy nagyon kozel) lenni. Megtalaltam azokat, akikkel tudtam egyutt haladni - ezek neha kicsit benabb Enzok v Icepeakek voltak, illetve mas haromzsinorosok.

Kicsit tartottam az elejen a helytol, eleg rossz torteneteket hallottam rola, es kicsit orultem is, hogy vegul igy alakult, hogy egy biztonsagosabb ernyovel repulok. Azert kicsit tul lett ez izgulva, annyira nem volt veszes a hely, bar azt gondolom, hogy az, hogy a mezony 10%-a mentoernyot dob egy versenyen, nem elfogadhato. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy hosszabb versenyen 10% az eselye annak, hogy a repuloeszkozod repulesre alkalmatlan allapotba kerul. Nem gondolom, hogy lenne meg egy ilyen sportag.

Elvarasaim nem nagyon voltak, hisz leginkabb az eselytelenek nyugalmaval mentem ki, raadasul a csapatkapitanysag is a nyakamba szakadt. Nem tunik soknak a teendo, de mindenkepp egy plusz lelki teher, hogy barmi tortent, engem hivtak, nekem kellett ott lenni, mint a kapitany, es intezkedni, hogy a legjobb legyen a csapat tagjainak (a mindennapi 8:30-as briefingrol nem is beszelve :)). Remelem, ezen a teren azert sikerult helytallni.

Most egy kis teli nyugalom jon, aztan majd meglatjuk hogyan tovabb.

2012. augusztus 7., kedd

Krushevo Open - zarszokent

Sok mindenen volt idom gondolkodni, egyreszt a 2 oras lejtozes soran, masreszt az azota eltelt majd egy het alatt is. Nem volt tobb nap, mert az utolsot eso miatt lefujtak, de ezt nyilvan akkor meg nem tudtam. Teny, hogy ha csak becsippan a 160 meterre levo pont, akkor negyedikkent (5 pont hianyzott), ha meg elsiklom abbol a magassagbol a kovetkezo pont fele (23 pont), akkor harmadikkent, celbaeres eseten elsokent vegezhettem volna. Nem, ez most nem egy "mi lett volna ha" elemzo iras, mert azoknak nyilvan nincs ertelme, meg akkor sem, ha azota sokat elmelkedtem, es sokszor visszajatszottam magamban a ket ora torteneseit.

Egy olyan helyen repultunk, ahol ket hegygerinc okozott durva, kettos turbulenciat, es az eros szel miatt legtobbszor a kitekeres utan gyorsitozni kellett, hogy elerjuk a pontot. A sok kiserlet soran legtobbszor sziklak felett probaltunk kozelebb kerulni a ponthoz, igy az se nyugtathatott, hogy majd a fak megfognak, ha tortenik valami. En nem kaptam egy darab csukast se, de teny, hogy nagyon rangatott az ernyo, es rengeteget kellett dolgozni alatta. Mate sajat bevallasa szerint 80 csukast szamolt.

En akkor, ott feltem, es nem ereztem jol magam. Eszembe jutott az a mondat, hogy "meg mindig jobb a foldon allva azt kivanni, hogy barcsak lennek ott a levegoben, mint forditva". Nem adtam fel, mert nyilvanvalo volt, hogy magasabbrol meg lehet csinalni a pontot (ahogy az aznap 15 embernek sikerult is), de szembekerultem egy versenyzoi gyengesegemmel. Azt vettem eszre, hogy donteseimet befolyasolja a felig-meddig indokolt para, es bar erre a legtobben azt mondanak, hogy jo dolog, de a verseny szempontjabol nem idealis. Ugyanis egy versenyt, foleg komolyabbat, altalaban az nyer, aki kepes tullepni a korlatain, aki csak a versenyre, az elotte allo megoldando feladatra kepes koncentralni. Egy pillanatig se banom, hogy igy dontottem, es ha most lennek ott, hasonlokepp tennek, de talan ezert is jo, hogy nem vagyunk olimpiai sportag, hogy a szponzorok nem kenyszeritenek jobb eredmenyek eleresere; inkabb a repules szeretete dominal, es nem az elvakult versenges. Es en meg szeretnek sok szepet repulni...

2012. július 31., kedd

Krushevo Open 4. task

A mai nap volt az a tipikus peches nap sajnos. Igazabol tenyleg megerdemeltem volna 2 ora kuzdes utan, hogy ki tudjak tekerni, de sajna nem adta...


Overallban elso helyen allva kezdtem a mai napot, probaltam figyelni az elso par emberre, de a sok Enzo kozt ez nem volt egyszeru. Ugy dontottek, kicsit trukkoznek a feladattal, es raktak bele szembeszeles reszt meg hegyek kozt repulest is. A pylonnal most nem alltam olyan jol, elhuztak paran, de az elso fpnal sikerult beerni oket. Eleg razos ido volt, nagyon kellett kapaszkodni. Mateval nyomtuk egyutt az elbollyal, kicsit elmentunk a kurzustol eszakra, mert ott voltak felhok. Az elso ketto nagyon adta, aztan elegge lelassultunk, mert a felhok kezdtek szetesni. Itt ert utol minket Racz is, es nem volt mit tennunk mentunk a kovetkezo pont iranyaba. Elegge beeresodott a szel is, es egy kis dombon talaltuk magunkat, amit lejtoztunk. Mikor jott egy erosebb lift, abba beletekertunk, de tulontul sodrodtunk hatra. Kimentunk elore, ott keresgeltunk, es mikor mar ugy tunt, hogy eleg a magassagunk, akkor probaltunk ramenni a pontra. De a szel ekkor mar 30km/h korul eleg komoly turbot csinalt, es nem adta a pont. Kb 1 ora lejtozes utan Matenak a fakat surolva beadta, kicsit kesobb Racsnak is. Nekem a merlegem kb ket ora lejtozes, kb 5 kiserlet, a legjobbnal 160 meter hianyzott. Mikor a hegy bearnyekolodott, leszalltam. Mate bikan beert, Racz azt hiszem par km-el a cel elott szallt le. Visszaestem az 5ik helyre, de az elso 5 200 ponton belul van. Overallban megoriztuk a masodik helyet.


Napi eredmenyek

2012. július 30., hétfő

Krushevo Open 3. task

Mivel meg mindig eros eszaki szelet mondott a meteo, ezert ismet hasonlo lett a feladat, cel a gorog hatarnal. Eleg komoly befujasok voltak a startnal, idonkent be is zart az ablak, de vegul el tudtunk startolni. Az elso pillanatban erzodott, hogy ma sokkal erosebb nap var rank, razott kemenyen es 4-5okkel estunk felfele 3000ig. A pylont az elejevel kaptam el, kb 10en indultunk el az elso fp fele. Idonkent ha jott eros tekertunk, de alapvetoen toltuk neki kemenyen. Aztan megalltak vmi gyengeben, en meg ugy gondoltam, hogy inkabb menni kene, es igy a masodik es a harmadik fp-t is elsonek csinaltam meg. Kozben Mate nagyon kemenyen utolert bennunket, tolta neki es csak erosben allt meg, es ott termett koztunk. Nekem a volgy egy kicsit alacsonyabban nem adta annyira, meg kellett alnom tekerni, igy be tudott elozni 4 ernyo, koztuk Mate is. Ok szepen kitekertek, es elindultak a cel fele. En masik 4 ernyovel haladtam, de olyan learamlasok voltak a kurzuson, hogy le kellett lepnem a gazrol, igy (mivel magasabban voltak) le tudtak elozni. 8iknak ertem be, sajnos Mate 3.5kmre szallt le a celtol, pedig eleg jo helyen allt, es a bolyabol mindenki beert. Utanam kb 5 perccel jott Racs is, majd Milan, kesobb Toni es Budai Peti is.

2012. július 29., vasárnap

Krushevo Open 2. task

Ma a tegnapihoz nagyon hasonlo feladatot irtak ki, kicsit mashol voltak a fordulopontok, de a fo irany es a cikk-cakk ugyanaz volt. Paran kimentunk a siksag fole, es bar alig adta, a hegy se volt jobb otlet. A pylont egesz jol kaptam el, nagyjabol az elejevel, de kozben nagyon alacsonyan voltunk. Aztan szerencsere jott egy egesz jo lift, amivel felestunk 2 rugo fole, mar majdnem fazni kezdtem. :)
Innentol kezdve ment a nagy ovatoskodas, amit tovabb erositett, hogy barki aki elore ment, lerohadt. Osszeverodtuk kb 10-15en, es probaltunk festeni egymasnak, de mivel egy db felho se volt, es elegge alacsonyan voltunk, nagyjabol mindent tekertunk. Egy otfos bolynak sikerult meglepnie, mi pedig kb szinten oten az utolso fp kornyeken tekeresztunk. Kicsit sodort a szel is, ennyivel is javult a sikloszam a celig, meg persze emelkedtunk is vadul 0.2-vel. Aztan elgyengult, es bar meg kellett volna 12.5 muszaj volt elindulni. Engem kicsit a barna talaj jobban tartott, idonkent be is csippant, es a 12.5-es ertek egyre javult. Mikor mar 9 ala csokkent, akkor a gyorsitora is ramertem lepni, vegul 5iknek ertem be. Mivel eleg nehez volt az ido, kb 10-en ertunk celba, Mate az utolso fpnal, Peti es Milan egy kicsit visszabb, a tobbiek az elejen szalltak le.


Masodik nap eredmenyei

2012. július 28., szombat

Krushevo Open 1. task

Volt ma elso nap. Kb 60km-es feladat. En az elso bollyal majdnem lerohadtam, mikozben lassan tekertem kifele, athuzott vagy 50 ernyo felettem. Vegul ez volt a szerencsem,mert ok nagyon alacsonyra kerulve keresgeltek a termiket. Sajnos vegul le is szallt Mate, Toni, Beci es Peti is. Innentol kezdve erthetoen ovatosba kapcsoltunk. Aztan vegul Racz es Beci tolem jobbra talaltak egy eleg jo liftet, mi meg paran elindultunk a cel fele, bizva hogy meg jon valami. Vegul csak egy nagyon gyenget talaltunk, igy utolertek, sot meg is eloztek Racsek. O kb 5iknek ert be, en kb 15 es nem sokkal utanam jott Beci is.


Elso nap eredmenyei

2012. május 1., kedd

Soca Open Valley 2012 - avagy a "nagy"visszateres

Minden nagy zenekar osszejon egy bucsukoncertre. Aztan 5 ev mulva nyomnak egy turnet, kijon a best of valogataslemez, kis szolokarrier, aztan egy ujabb bucsukoncert, ami mar tenyleg az utolso. Persze csak 2-3 evig, mert aztan kezdodik elolrol az egesz.

Ugy alakult, hogy az en nagy tavalyi bucsuzkodasom utan - munkaadomnak hala - ismet kicsit szabadosabb idobeosztassal rendelkezem (ki tudja meddig), ezert mikor jott a hivo szo, a ver szaga, menni kellett. :) Soca Valley Open, szokasos kornyezet, de ugyebar a szeriakategoria keretei kozott. Nyilvanvalo volt teljes eselytelensegunk az Enzo-k es az Icepeak 6-ok ellen. Persze ettol meg lehetett volna jobban nyomni (lasd pl Valic-ek az 1-2-es Rookokkal), de ezt adta.

Azt a reszet elrontottuk, hogy a szallasunk, a taskok celja, a leszallo, es az egyetlen kozeli vendeglatoegyseg (eufemizmus!) foldrajzilag egybeesett, ezert sokkal inkabb az akkor fontosabbnak tuno dolgokra koncentraltunk, ahelyett, hogy a vilaghalon ertesitettuk volna otthonmaradt tarsainkat.

Igy hat ez egy hianypotlo iras, de nem szeretnem egyenkent vesezgetni a taskokat, inkabb csak a fontosabbakat irom le belole. No de, meg egy kis bizonyitvanymagyarazas igy elore: az ernyo tema. Ezuton is koszonom Matenak, hogy kolcsonadta a Novajat (csereltunk, es persze imadta az R11-et), egy alom vele startolni, repulgetni, meg akar csukasokat is kapni. Teny, hogy joval tobbszor csukott, mint a mostani versenyernyok, de nem volt nagy tortenet, minimalisan fordult, es mar nyilt is ki. Nagy hiba volt a reszemrol, fittyet hanyni arra, hogy az ernyo teteje 105kg, amit - mivel nyilvanvaloan izmosabb vagyok a Matenal :) - kb 8 kiloval ultem felul. Ez nem zavart sebessegnel, eleg jol ment a cucc, de girhes idoben, vagy barmikor, mikor lejtozni kellett, komoly gondokkal kuszkodtem. Azt tudni kell a Soca-s versenyekrol, hogy altalaban ilyen a task, kiteker mindenki, ameddig tud, aztan rasiklik a kovetkezore, felgirhel, ha eros benne marad picit, aztan megy tovabb, felgirhel stbstb. Szoval a girheles elegge jellemzo sajnos, es a nagy sebesseg miatt egy szuk, lejto melletti kor megtetele nem egyszeru. Es nyilvan nem lenne fair osszehasonlitani a tekeresi elmenyt es a sikloszamot egy dhv-s es egy versenyernyo kozott.

Az elso taskon a sok odavissza utan Robic volt a szivato pont, addigra mar kezdett leallni az ido, es fujt ki a volgyszel a Stol volgyebol. Az "alacsonyan odaerek, es szepen fellejtozok, mert a Stol mindig adja" taktika csunyan nem jott ossze, en gyakorlatilag mar a fordulopont kozelebol fordultam vissza, hogy valahol magassagot nyerjek. Nagyon sokan itt szivtak meg, mert a volgyszel gyakorlatilag lefujt mindenkit a hegyrol (a heggyel parhuzamosan fujt Tolmin fele), aki nem volt eleg magasan. En visszaertem a Stol elejere, ahol egy kicsit gyengebb volt a szel, valamint a hegy is befordul egy picit, es fel ora kuzdes kovetkezett. Fent a tetejen mar mukodott a hegy szepen, alig volt szel, lehetett menni. A fp utan ismet ugyanez, es valoszinuleg ez tett be idegileg, mert onnan mar csak Tolmin mellett egy templom es a leszallo volt hatra. A ketpupun a Milanek alatt nem adta feljebb, talan eroltetni kellett volna, de ranezesre ugy tunt, kiadja. Amit elcsesztem az az volt, hogy ezek egy kis eldugott templomot irtak ki fp-nak, mig en egy joval nagyobb, kozelebbit neztem. Igy hat ott dobbentem, hogy meg menni kellett elfele, es akkor mar sejtettem, hogy nem erek be. Tenyleg nem, cirka 400 meter hianyzott... Milan volt az egyeduli magyar, aki beert, gratulalok!

A masodikon (ezuton koszonom Szitto egesz csaladjanak a kolcsonpulcsit, meg hogy eroltette, hogy vegyem fel) kicsit meglepodtunk start utan, mikor 2600-ig tekertunk ki. Sokszor repultunk mar itt, de azt hiszem ilyen gyonyoru idoben meg sose. A nagy hegyeknek mind havas volt a teteje, tobbszor levagtam az utat a Krn hata mogott, siman ment a Most na Socira siklas, ordas vegsiklas. Ezt a napot nyertem magyarok kozul, jo ritmusban kaptam el az eros lifteket, es bar gyakran nem erte meg tovabbtekerni (ugyanoda ertem, ahova azok, akik otthagytak a liftet), neha bejott a szamitas. 6.5 percet kaptam az elsotol, ami azert ebben a mezonyben nem rossz. Fel perccel utanam jott Szitto, aztan Kepes meg a tobbiek, majdnem minden magyar beert. Emo is megrepulte az egeszet, de elcseszte a startcilinderet, ennek a tortenetnek majd karmaszinten lesz folytatasa a kovetkezo postban.

Harmadik nap szarul nezett ki, atvittek minket Lijakra. Jo kis feladat, tok jo helyrol kezdem a siklast, az elso fp-t megvan, gondolom utana megyunk vissza a hegyre. Aztan dobbentem, mert az elottem levo kb 8 ernyo szepen rafordult a masodik fp-ra. Ekkor kellett volna okosnak lenni, es belatni, hogy nem vagyunk egy sulycsoportban. A masodik fp meg meglett, de mikor visszasiklottunk a hegyre, en joval alacsonyabban ertem oda, es nem adott semmit. Oket szepen megtartotta, ki is tudtak tekerni es mentek tovabb. Mogottunk az okosabbak visszamentek a hegyre, es onnan csinaltak tovabb a feladatot. Budai Peti 9-nek ert be csupa Enzo utan, eleg bikasag! Kepes is jott kicsit kesobb 18-nak.

Negyedik napon ismet Kobala, de eleinte nagyon szarul nezett ki az ido. En hulyen, lesz ami lesz alapon elstartoltam, aztan a starthelyen allok mar tobbszor lemondtak rolam, mire nagy nehezen (nagyjabol a Mrzli Vrh nivojabol) sikerult visszagirhelni. Nagy nehezen megmasztuk a ketpuput, aztan irany a Krn katlan, hisz az mindig tart. Na jo, kiveve mikor zart a felhozet es kicsit esik a ho. Kepesrol itt mondtunk le Szittoval, mikor a katlan aljabol elindult kifele (a talaj itt alig lejt). Nekunk sikerult felgirhelni, aztan a magasban adta ismet, kis Dreznica - itt Szitto meglepett egy eros lifttel, majd vissza Kobala antenna - itt volt egy kis hejehuja a tanfolyamosok kozott, majd ismet ketpupu (ide Milan tul alacsonyan ert, es keso delutan mar nem tudott kiemelkedni), majdnem Kobarid es vissza. Kicsit tultekertem a veget, de azt mondtam, hogy akarok egy nyugodt vegsiklast magamnak. A vegen a balladai homalybol elokerult Kepes is, es beeresevel biztositotta a magyarok kozti overall elso helyet. A napot Szitto nyerte kozulunk, en lettem a masodik, Kepes a harmadik.

Overall jo kis bemelegites volt, en ekkor mar kb 10 honapja csak egyszer repultem, ami nyilvan nem segitett. A szokasos "par pont nem szamit majd a vegen"-rol (elso napi majdnem beeres, utolso napi tultekeres) megint kiderult, hogy baromsag, Milan 20 ponttal elozott meg overallban. Kepesnek nagy gratula, mert versenyen nem napot kell nyerni, hanem az egesz versenyt, a tobbiek bar brilliroztak 1-1 napon, mindig volt 1-2 amit csunyan bebuktak (-tunk).

Vegeredmeny:
18. Peter Kepes
23. Szilard Forgo
29. Milan Sokacz
30. Balazs Vertes
41. Peter Budai
44. Bela Kovacs
50. Miklos Szegedi
62. Attila Domokos
67. Zoltan Fördös
78. Gergely Böröcz
85. Emőke Lukácsi
88. Attila Németh
90. Livia Raganyi

2011. július 8., péntek

Vege

Ma este 18:45-kor jott egy fax a CIVL-tol, melyben informaltak minket, hogy atmenetileg felfuggesztik az open classt. Ezzel a dontessel a versenyt ellehetetlenitettek, igy azt a rendezoseg befejezettnek nyilvanitotta.

Nem lehet szavakkal leirni mindazt a csalodottsagot, ami most bennem van. Gyakorlatilag ez most jo ideig az utolso vilagversenyem, ezt mar regebben elhataroztam, es emiatt komolyan keszultem ra. Az anyagi reszet a dolognak nem is akarom osszeszamolni, az ernyo, a szallas, a spanyol verseny, de persze ezt messze tulszarnyalja a sok penzben ki nem fejezheto lemondas, utanajaras, szponzorszerzes, stb. amit ez a verseny megkovetelt.

Eddig nem irtam a ket balesetrol, mert nem akartam, hogy az otthoniak aggodjanak, de most mar nem tudom megkerulni a temat. Az elso kapott egy csukast, majd parachutal stallban jott szepen lefele. Mivel jol kepzett acropilota volt, biztonsagosnak itelte a dolgot, es ugy gondolta, hogy igy fog leszallni, nem dobott mentoernyot. Sajnos az ernyoje az utolso 20 meteren kitort, es ebbol a lenduletbol ert foldet. A masik full parkettan ment a cel fele, az ernyoje elcsukott, es befuzodessel nyilt vissza, amibol hevesen porogni kezdett. Sajnos a keze beszorult a zsinorok koze, ezert nem tudott mentoernyot nyitni. Azt gondolom, hogy ezek rendkivul szerencsetlen esemenyek, de egyikrol sem kifejezetten az ernyo tehet. Mindezzel a bekezdessel csak szeretnem elkerulni a pletykakat es a talalgatasokat, illetve az ernyok megbelyegzeset.

Sajnalom az otthoni olvasokat persze, mert en is keszultem arra, hogy jo hireket tegyek ide, es hogy valami szep eredmennyel vonulhassak (ugyan csak idolegesen) vissza. Ez a blog most egy jo ideig nem fog frissulni, azert persze repulesek lesznek, meg jon mar az uj generacio, mostantol nekik lehet majd szurkolni. Koszonom a sok kommentet, biztatast, smseket, telefonokat, emaileket. Tenyleg sokat jelentettek.

2011. július 7., csütörtök

Torolt nap

Toroltek a napot ma, es a holnapot is. Egyelore nem tudni mi lesz, hogyan tovabb, holnap talan eldol. A napi atlag 3 briefing.

2011. július 6., szerda

Piedrahita World Championship 2. task

A blogon a sportag biztonsaga es a balesetek tabutema, kerlek ezekkel kapcsolatban ne kuldjetek hozzaszolast a cikkekhez, azokrol lehet szakerteni facebookon vagy a paraglidingforumon.

Ma teljesen fedett egboltra ebredtunk, de a stratocumulus reteg teljesen eltunt delre. Emiatt persze lassabban indult az ido, de ez nem zavarta a rendezoket abban, hogy 1kor ellojjek a versenyt. Az elejen nagy durvulas volt a hegyen, alig tudott kiemelkedni valaki.

A feladat nem tunt neheznek, 77km, el jobbra a szokasos, majd vissza Piedrahita melletti startpylon, aztan meg szellel szemben egy kicsit, aztan hatszelben Avila. Az elejen en tobbszor majdnem lerohadtam, a pylont es a kovetkezo pontot is csak joval az elboly utan csinaltam meg. Aztan lattam, hogy ok mar a hagonal jarnak, mikor paran ugy dontottunk, hogy inkabb kisiklunk a volgy kozepe fele. Az elbolynak nagyon nem adta, nekunk meg rendesen bebikult a termik, tobbszor is jokora madarcsapat mutatta a tutit. Nagyjabol a hago utan ertem oket utol, innentol egyutt mentunk a cel fele. Sajnos 30km-el a cel elott bevallaltam egy siklast, mert lattam, hogy elottem emelkednek, a boly nagy resze meg kiment a volgy kozepere. Termeszetesen a mi termikunk begyengult, de mikor 12-es sikloszam kellett a celhoz, elindultam. Szamolgattam, hogy kb 15-20 korul fogok beerni, de sajnos en voltam legalacsonyabban, es Avilanal elegge buntetett a szembeszel. A sebessegem 60-rol szep fokozatosan lecsokkent 30-ra es mar azon paraztam, hogy nem fogok beerni. Ekozben megelozott meg kb 15 ernyo. Vegul persze a szokasos avilai leszallo adta rendesen, be is ertem. Volt kb 4 mentoernyo vegsiklas kozben. Szittoitt ir az elmenyeirol. Leszallas utan egybol neztem a telefonom, semmi "bikavagy" sms, gondoltam megint nem ment a livetrackem. Aztan lattam, hogy megis ment...

A mai repulest es eredmenyt a madaraknak koszonom!

2011. július 5., kedd

Piedrahita World Championship 1. task

A jo idore es a nyugati szelre valo tekintettel kiirtak Arconest race to goalnak, ami kb 154km. Jo koran nyitottak ablakot ezert az elejen mindent meg kellett becsulni, mar az elejen lerohadtak paran es a szokasos hago se volt egyszeru, sajnos ott Szittonak nem adta tovabb. A pylon szele egy picivel volt tul a hagon, persze mindenki tulsodrodott, aztan mentunk vissza. A nagyja nem is az avilai volgyben, hanem attol eszakra repult, szerencsere mi egy paran a volgyet valasztottuk, ami aztan Avila kornyeken durvan megemelt mindent es emiatt a to kornyeketol kezdve az elbolyban, de leginkabb annak tetejen toltam. Innentol kezdve mar legter volt, azaz 3048 meter fole nem mehettunk, ugyhogy nem volt sok dontesi helyzet, addig tekertuk, amig el nem gyengult vagy ha mar veszesen kozeledett a legterhatar. A kurzuson volt egy negyszog alaku masik legter, amibe tilos volt berepulni, az elso ket ernyo elindult a hegyek es a felhok fele, jobbra, hogy majd onnan kerulik. Ekkor en voltam a harmadik helyen es mentem utanuk. Mikor hatraneztem, lattam, hogy a boly tobbi resze balrol keruli. A hegyek eleg jol adtak, es egy ideig a DNyi szel pont idealis volt, de egy ido utan befordult ENyira raadasul be is bikult, es kemenyen fureszelnunk kellett, hogy a cel fele haladjunk.

Vegulis orulok, hogy beertem, de siman lehetett volna sokkal jobb is. Hagynom kellett volna meg 10-15 ernyot eloremenni, es nem menni ket pilota utan.

2011. július 4., hétfő

Training day

Eleg eros szel volt a starthelyen, erdekesek is voltak a startok, Szitto meg ugy dontott, hogy ma lesz az a nap amikor kirendezi a zsinorjait a 30km/h-s szelben. Aztan start, katapult, es nyomtuk is. Annyi R11 van, hogy nem lehet tudni, hogy ki kicsoda. 60km-s feladat volt, eleg jo ido (max emeles 8.5), meg is repultuk kb 1:45 alatt. A vegen 8ik lettem, de a fele nem adta le a gpst, vagy nem repult a taskon. Mindenesetre jo kis bemelegites volt, varjuk a holnapot!

2011. július 3., vasárnap

Piedrahita World Championship

Harom indulo: Peti, Szilard meg en. Szepen megbeszeltuk, hogy talalkozunk Madridban, aztan vegul csak Peti tartotta magat a penteki erkezeshez. Vetitett is kemenyen, hogy mekkora buli volt este Madridban, de Szilard akkor meg javaban termelte a magyar GDP-t, en meg a leadandokat a suliba. Kemeny meloval sikerult behuznom szponzoraciot a sulitol, ugyhogy nekem a mai nap a logo felragasztasaval telt, amig Szilardek felmentek repulni. Az ido ma nem nez kis olyan jonak, de nem baj, ma ugyis csak a hivatalos megnyito lesz, aztan holnap gyakorlo nap, es csak kedden indul a komoly verseny. Persze eselylatolgatasnak ertelme zero, mindenki itt van aki szamit, plusz egy csomo uj nev is. Pont azt nezegettuk, hogy WPRS elso 50ben egy csomo olyan nev van, aki 2-3 eve meg nem volt sehol. Megyek, nemzeti hacukaba vagom magam, aztan visszuk a zaszlot!

2011. június 18., szombat

Spanish Open 7. task - Sose add fel

Meg erosebb ENy-i szelet es cirrust mondtak mara, ugyhogy nem sok joban remenykedtunk. A szel epphogy startolhato volt, es mivel kicsit oldalasan fujt a hegyre, a lefuto gerincek mogott elegge turbulens volt. Kiirtak egy 69kmes feladatot, el jobbra a szokasos, aztan vissza a starthely fole, cel Avila.

Mar az elejen kettevalt a nep, az egyik boly maradt a gerincen, a masik attolta a volgyet es ugy probalta atutni a Villatoro hagot. Ebben voltam en is, es egesz jol mentem, a hagonal en voltam legelol egy masik ernyovel. A boly kicsit lemaradva jott mogottunk. A hago nem volt egyszeru, mert kb 2200on volt az inverzio, ugyhogy epp csak atbuktunk rajta, aztan elmerultunk a leeben. Majdnem talajig sullyedtunk, a masik ernyo le is szallt, nekem meg nagy nehezen megvolt a toredezett razos nem emelos csak sodrodos cucc. Innentol kezdve kb 20km-t tettem meg talaj +300-on, mindig kicsit kiemelkedve, aztan jol besullyedve. Nagyjabol 3szor mar a leszallashoz keszulodtem, mikor sikerult ujra kitekerni. Viszont az eros ENy teljesen ratolt a az avilai volgy deli oldalan levo hegyekre, es necces volt, hogy az elsodrodas miatt hogyan fogok beerni. Folyamatosan azon agyaltam, hogy miert nem jon semmi jobb, csak toredezett felkoros semmik, aztan lattam, hogy a tobbieknek se nagyon adja. A celtol kb 20kmre vegre sikerult koppig tekerni, ami a mai napon nyavajas 2280 metert jelentett, es elkezdtem hinni a celbaeresben. Meg egy termik es toltam is a cel fele. 9-iknek ertem be, a vegen ez felhozott a 11. helyre osszetettben.

Ilyenkor az ember elkezd agyalni meg szamolgatni, hogy mi lett volna ha (ami persze hulyeseg), de teny, hogy ha az utolso elotti napot nem rontom ennyire el, akkor siman a 6. helyen vegeztem volna. Persze igy utolag a nevezoket nezegetve azert van par komoly nev. A spanyolokat leszamitva (akik persze mind itt vannak), itt van a WPRS 13. francia, egy par belga, brazil, stb. Gyakorlatilag aki R11-el repul, az a VB-n is itt lesz, mert dontoen csak a resztvevok kaptak egyelore belole. Szoval jo ez a 11. is :)

2011. június 17., péntek

Spanish Open 6. task - Van lejjebb

105km-es feladat, eleg eros ENy-i szel, pylon Piedrahitan tul a siksag kozepen, aztan irany Segovia.
No igen. Kicsit korai volt a start, es mikor az elboly visszaindult a hegyre, valasztva a biztonsagos utat, kb 10-en kisiklottunk arra a volgy kozepen levo dombra, ami mindig adni szokta. Most nem tette...

2011. június 16., csütörtök

Spanish Open 5. task - Egyszer fent, egyszer lent

Na jo, ma tobbnyire lent.

Ma nem aproztak a dolgot es a durva cirrusretegtol se felve kiirtak Segoviat, ami egy laza 115km. Az idorol csak annyit, hogy Avilat (60km) ropke 3 ora alatt sikerult elerni, de fel oraval kesobb meg mindig ugyanott voltunk. Eddig nagyjabol egyutt maradt mindenki, a feleket meg a 0.2-ket tekergetve. Aztan kb 200 meterrel a boly mogott talaltam egy kicsivel erosebb liftet, es vartam h mi lesz. Azt gondoltam h ma nem lesz celbaeres, es mikor meglattam valakit a szokasos avilai cel felett (ahol mindig durvan adja) tekerni, ugy dontottem visszafordulok. A boly elindult, es sajnos menni kellett volna veluk, mert mire odaertem, a ficko abbahagyta a tekerest. Hiaba konzervativ repules meg minden, egyreszt akarmilyen szar ido van, valaki mindig beer, masreszt ha megy a boly menni kell veluk...

A bolynak durvan adta elottem, de mire odaertem semmi nem volt sehol. Idonkent bedurvult a cirrus, gondolom azert lett vege az emelesnek. Kisdombos lejtozes kovetkezett es arra vartam h kicsit jobban susson a Nap. Kb fel ora utan jott a cucc amivel vegre kicsit ki tudtam emelkedni. Innentol kezdve folyamatosan azt hittem h na ez a vegsiklas, de aztan mindig talaltam valamit. 7:30 volt a task deadline, es egy ido utan mar ez kezdett a donto tenyezo lenni, nem pedig az h beerek-e. 7:29kor szalltam le 5km-el a cel elott. Sajnos 12-13-an beertek, ugyhogy az osszetett 6-ik helyet biztos bukom. Tobb mint 5 orat repultem, hullafaradt vagyok.

2011. június 15., szerda

Spanish Open 4. task

Bar nagyon sokan nezitek az oldalt es igaz h ez nekem rengeteg penzt hoz a konyhara, engem megis a kommentek eltetnek, es hat eddig csak Beci, Mate es Ivancso Sanyi teljesitette az elvarhatot.

Ma vegre (majdnem) minden ugy ment, ahogy kellene, szeretem mikor nem kell szamolgatni, hogy hany ernyo van mar rozsaban a celban... 89km-es feladat, el jobbra, aztan vissza szellel szemben meg a starthelytol is Ny-ra, kb addig ahol mar ellaposodik a gerinc. Aztan egy pont Avilatol ENyra (kicsit a tegnapin tul), majd cel Avila.

Hagytam masfel orat a pylon elott megrepulendo 17kmre, es ez jo dontesnek bizonyult, mert eleg maceras volt az eros szelben kitekerni, elsodrodni, aztan visszaevickelni a pylonhoz. Egesz jol indult a meccs, akik kicsit kintebb voltak a volgyben azok ugy dontottek h ott keresztezik, mi meg maradtunk a gerincen. Aztan egyre tobben indultak at, en meg eszrevettem vkit felesni a hagonal. Szepen kitekertunk 3 rugora es mar arra gondoltam (ahogy visszaneztem az egy termikkel hatrebb tekero elbolyra), hogy mit fogunk csinalni a celban, amig rajuk varunk. Aztan mi mentunk a gerincen, ok meg a siksag felett, a kovetkezo lift utan hosszu siklas kovetkezett, es itt johetett volna egy jo lift. De csak toredezett gyenge jott es szepen utol is ertek, sot igazabol a fejunk fole siklottak be. Meg hatra volt a fordulopont meg onnan meg 18km hatszelben. A muszer elkezdte kiirni h mar csak 11-es sikloszam kell a celig, nosza teszteljuk a gepet. Elindultunk vagy 15en, a nagy tobbseg felettem. Mikor mar hatszelben kb 80-al, 11-es sikloszammal nyomtuk a cel fele, mar csak 4-en voltak elottem es folyamatosan valtozott, hogy beerek v sem. Elottem vki megallt tekerni, en is arra fordultam, de csak huztam egy kis feket. Ekkor mar a masodik lepcsoben alltam, es kezdtem feljonni a harmadik helyre. Jott egy kis turbulencia, aminek kifejezetten orultem, mert a velem egyutt jovo Icepeakes leugrott a gyorsitorol, a capa meg csak keresztulhasitott rajta. Szepen beertem a harmadik helyen nem sokkal az elsok utan. No de szerencsere vannak leading pointok is, amik ugyebar arrol szolnak, hogy ki mennyit volt elol, es ha sokat toltad elol, akkor kapsz plusz pontokat, amivel akar azt is megelozheted, aki elotted er be. Es hat szerencsere en eleg sokaig elveztem e megtisztelo cimet, ugyhogy vegul nyertem a napot.

2011. június 14., kedd

Spanish Open 3. task

Szokasos task, szokasos hibak. Ma 92-t sikerult kiirniuk, ugyanaz az oda-vissza majd ki a pylonhoz, aztan jott egy hosszabb szakasz egy Avilatol ENy-ra levo ponthoz. Majd vissza az avilai volgybe, azt keresztbe at, a cel pedig szembeszelben a hago kozeleben. Majdnem egy haromszog.

Megint egesz jol ment az eleje, orvendeztem h minden siklas utan en vagyok legfelul, aztan ket reszre szakadt a boly, es en rosszul valasztottam. Alacsonyra kerultem es nem akarta adni. Mindenhol csak felek meg egyek jottek, azokat meg zsenant volt tekerni. Aztan persze ahog egyre lejjebb kerultem, mar jo volt az is. Nagy nehezen felszenvedtem magam 1600ra, ott bebikult a lift olyan 5-os atlagura, ugyhogy mar azt figyeltem h hova tovabb alaprol. Epult egy szep nagy felho a fordulopont elott azt pont eleretem, es mivel hatszelben voltunk, addig tekertem mig be nem csippant a muszer (ezzel sikerult par lujzot megelozni, akik kimentek megcsinalni a pontot, visszajottek, elkezdtek tekerni, es pont ugyanoda sodrodtak vissza, muhaha). Onnantol mar parketta a szembeszelben a celig. A capara megint nem lehet rosszat mondani, meg turboban se kell lelepni a gyorsitorol, csak rangatni a B-sort (na jo, azert neha ugy erzem, hogy le kell), a 10km-es vegsiklasban lenyomtam kb 4 arcot, kb 10-12 korul ertem be.

Legkozelebb a start elott bedobok egy xanaxot asszem. Egesz egyszeruen nem birom idegekkel ezt a hulye bolyozast, hogy meg tekergetjuk a minusz nullat, es megvarjuk mig Bator Joska es Bevallalos Janos eloremegy es fest. Pedig meg kell szokni, mert versenyt csak igy lehet nyerni.

2011. június 13., hétfő

Spanish Open 2. task

Ezzel az ernyovel mas strategiat kell kovetni. Amit eddig megtanultam (hogyan uldozzuk az elbolyt) azt joforman a hajamra kenhetem. Plane itt, ahol a nagy tobbseg meg tavalyi modellekkel repul. Nem kell ordas bevallalas, csak menni kell a tobbiekkel es a vegen odalepni.

Kiirtak egy 82km-es feladatot, amibol 17 meg a pylonnyitas elott volt. Szoval a szokasos: el kicsit jobbra, majd vissza, aztan ki a siksag fole megcsinalni a pylont, aztan hago utan egy pont a hegyeken, majd kb 90 fokban jobbra (del fele) keresztezni a volgyet, ott is egy pont, aztan Avila.

Az eleje nem volt nagy tortenet, nekem megis sikerult majdnem lerohadni, addig karcoltam a lefuto gerinceket, mig vegul mar majdnem leert a labam. Aztan szerencsere sikerult kitekerni, de a pylonhoz kb 200 meterrel az elboly alatt ertem csak oda. Aztan vmi erthetetlen ok miatt megalltak nullazni, mikozben az egyik R11 tolta szepen a kovetkezo fp fele. Nem ertven h mi a stajsz fogtam es en is elindultam. A hagohoz szepen masodiknak ertem oda, de nem jott semmi jo. Nagyjabol elkezdtem erteni a csiziot, arrol volt szo, hogy elegge bebikkant a Ny-i szel es parrantottak h mi lesz a hagon tul a full lee-ben. Nem is nagyon adta, a poffos szel szepen elnyirt minden termiket, probaltam nullazni, keresgelni es a tobbiekre varni, tobb szem tobbet lat alapon. Persze ok lattak h mizu es szepen kitekertek az urbe a hagonal. Alolam kirohadt mindenki, es megint nem voltam 100 meternel magasabban, mikor atsuhant vagy 30 ernyo felettem a sztratoszferaban. Mar temettem a napot es probaltam kifogasokat gyartani h mit irok majd ide nektek, mikor nagy nehezen meglett a lift. Innen mar jott a szokasos strategia: loholni az elboly utan. Kb 10-15iknek ertem be, mert azert a masodik feleben mar bikan toltam.

Szoval ezt a mai napot ott rontottam el, hogy nem maradtam szepen egyutt az elbollyal, hanem mentem az egy hulye utan. Az ernyo nagyon bikan megy, eddig ismeretlen regiokba lepett a sikloszam az XCTraineren. Meg ha odalepek neki se romlik durvan a sikloszam, mert nyilvan tobbet sullyed, de cserebe suvit. Kicsit huz balra valamiert, ez jo idegesito volt, de majd osszemerem a zsinorokat.

2011. június 12., vasárnap

Spanish Open 1. task - melyben kap egy csukást és látá, hogy ez jó (na jó, egész okés)

Felszallitas, majd szakertes a starthelyen, termeszetesen minden spanyolul, sajnos a keves, ami ramragadt nem mindig eleg. Kiirtak egy 114km-es feladatot, a starthelyen felhatszel fuj DNy-rol. Mindegy, volt mar ilyen, majd a termikek elnyomjak. Parawaiting, majd amikor fordul a szel, kinyitjak az ablakot, es mindannyian probalunk gyorsan a levegobe kerulni. Paran egesz jol ki tudnak tekerni, de inkabb az a jellemzo, hogy fordulunk parat, aztan beallunk a szelbe. Elkecmergunk a startpylonig, ami kb 5km-re van a starthelytol, nyilik a pylon, elindulunk, majd nem sokkal utana jon a cancellada a radion. En is kifordulok szepen, latom, hogy alig haladok, nyomok egy kis gyorsitot. Kozben szep lassan besullyedek a rotorba, jon is a kb 50% csukas, ahogy kell, de szerencsere nem egy nagy tortenet. Az ernyo csak kicsit fordul, mondjuk nyomom a testsulyathelyezest es fekezem a nyitott oldalt, eltelik kb 2 masodperc, aztan takkkk, helyreall a rend. A leszallas necces, eleg komoly szelgradiens van, liftezgetunk 20 metereket fel-le. Aztan mindenki orul, hogy a foldon vegre, en meg megnyugszom, hogy jol van, csuk ez is ha kell, de ki lehet birni.

Az extremitast aztan itt fokoztam kicsit (amikor kiengedtek a bikat, nem volt idom fotozni):



2011. június 11., szombat

Strategia

A tanulastol es a leadandoktol kisse hullafaradtan sikerult megerkezni Piedrahitaba, de szerencsere mar csukott szemmel is megy a repter-Nuevos Ministerios-Mendez Alvaro utvonal. A buszon joreszt azon filozofaltam, hogy akkor most mi is legyen a strategia a Spanyol Openre. Mert ilyenkor mindig ez van a versenyek elott: nezi az ember, hogy kik jonnek, milyen ernyokkel, probalja elhelyezni magat, es kitalalja, hogy nagyjabol milyen strategiat fog kovetni a verseny alatt. Ehhez termeszetesen konzekvensen tartja magat egeszen az elso pylonnyitasig. Akkor ugyanis mindent felulir a pillanatnyi helyzet, az idojaras, a tobbi ernyo, a feladat stbstb.

Nagyjabol ket strategiat tudok kovetni (legalabbis az elhatarozas szintjen): az egyik, hogy ugy fogom fel, hogy ez a verseny nem szamit, ez itt most arrol szol, hogy mindent kiprobalok, tolom neki, tobbet bevallalok, ha lerohadok abbol is tanulok. A masik pedig, hogy ugy repulok, hogy ez mar a VB, a helyezesek es a pontok dontenek, egyutt repulok a spanyolokkal (megneztem: a VB-re nevezettek mind itt vannak), megnezem hogy ok hogyan, mikor, merre repulnek, es persze ha ugy adja, akkor tolom.


2011. június 9., csütörtök

Spanish Open


Megjott az uj cucc (Ozone R11, Baby Shark), VB-re valo felkeszuleskepp, meg aztan ki is kene probalni: vasarnaptol Piedrahitan leszek a Spanish Openen.

2011. április 22., péntek

Egy kicsit nem irtam

Elnezest, de a Pre-Worlds ota nem vettem reszt versenyen, ugyan repultem egyutt novemberben himalajai keselyukkel, de versenyrol szo sem lehetett. De majus-juniusban mar lesznek repulesek meg versenyek, addig is:

O, mondd, te kit valasztanal...

2010. július 17., szombat

Pre-Worlds - 7.nap

Mint az a rajzon is látható, ma kiküldtek minket a síkságra, és alig győztük bevinni a pontokat a műszerbe. A B27 megint start előtti pont volt, a verseny csak a B04-nél kezdődött. Én viszonylag jól kitekertem előtte, és nem is izmoztam, hogy az elejével csináljam meg. A gyorsítót is csak a B04-B05 szakaszon kezdtem el nyomni, mikor láttam, hogy az eleje esik felfele. Innentől viszont mentem nagyjából elől kb az első 10ben. A B05-nél elsőnek fordultam kihasználva az ernyőm sebességét, és tudva azt, hogy a következő boly még mindig ott teker kicsit hátrébb. A többiek inkább toronyiránt mentek a B30-ra, én meg kicsit vissza, és onnan át, de nagyjából a B30 előtt 6-7km-re ismét összefutott az első 10. Mivel eddig egy csomószor tekertem már ki a B30-nál, valamint pont ott volt egy szépen hízó felhő is felette, gondoltam itt az ideje meglépni. Elkezdtem nyomni a B30 felé, a többiek ott maradtak a liftben. És ekkor persze megtörtént, amire nem számítottam, nem adta. Megcsináltam a B30-at elsőnek, aztán nekiálltam keresgélni. Ekkor jött Ronny és Raul Penso, persze az űrben, és hiába volt meg nekem végül az 5, simán utolértek, sőt le is hagytak. A B06 felé próbáltam tartani velük a lépést, és nem hagyni Xevi Bonetnak, hogy utolérjen, de ekkor jött egy jó kis befűződős csukás, amit nem volt vészes ugyan, de nem tudtam nyomni neki a gyorsítót, amíg ki nem rángattam. Sajnos ezalatt Xevi is utolért, és elég alacsonyan indultunk vissza Piedrahita felé, és nekem a B38 előtt meg kellett állnom pár kört tekerni. Azt már tudtam, hogy a napi 3ik hely elúszott, de próbáltam a 4iket megtartani. Kb 500 méterrel felettem jött a másik spanyol és a B38-nál állt meg az idő. Nyomtam neki, amennyire a termikektől (ekkor már jöttök basszus) lehetett, és azt néztem, hogy mikor lesz meg a 400 méter. Becsippant a műszer, fordultam, és láttam, hogy a Mantra fölöttem még mindig tart a pont felé. :))) Innen már csak egy kellemes siklás volt a célig, és a többiek bíztatása, no meg persze az adekvát henckedés a rádión. Losi jött 10 perccel utánam, aztán Máté, aki ezzel bebiztosította a második helyét serialban. Ahhoz képest, hogy alig akarták hagyni, hogy elinduljon... Máté után Ati jött nem sokkal, majd Béci is később.

Összetettben 21ik lettem, Losi 33, Máté 38 (serial 2!), Ati 53, Béci 69, Gyuri 85, Tóni 86, BudaiPeti 94, Milán 116

Jó kis verseny volt, nem kellett volna az első érvényes napot elszúrni, akkor sokkal jobban végeztünk volna.

XContest link, Napi eredmény link, Összetett eredmény link

2010. július 16., péntek

Pre-Worlds - 6.nap




A leghosszabb nap. 123km-es feladat, többen 6 óra körül repültek. Ismét egy kis jobbra-balra, majd Avila - B23, aztán szembeszélben B17, és végül cél az A10. Az idő elég lassan akart beindulni, lemaradtunk az élbolytól, akiknek sikerült egy jó termiket kifogni, és a startpontot sokkal magasabbról csinálták mint mi. A hágó után összeverődtünk Mátéval, és a mi bolyunk próbálta utolérni az élbolyt, bár nekik ekkor már jókora előnyük volt. A szél erősen nyugati volt, talán egy egész picit északias is, ezért a B23 után felmerült a dilemma, hogy vajon menjünk-e az élboly után a déli oldalon (ezzel kockáztatva azt, hogy a szél még jobban elfúj minket a ponttól, be a hegyek közé), vagy maradjunk az északin (az utánunk jövők ott festették a lifteket), vagy a síkság közepén (eddig mindig adta címszóval). Maradtunk az utóbbinál - talán az északi jobb döntés lett volna, a bolyunkból páran azt választották, és néhányan beértek közülük. Én nagyon megsüllyedtem, és valahogy mindig mikor beértem egy tekerő boly alá, nem találtam semmit. Már készültem leszállni, amikor észrevettem a sziklákat tőlem délre, melyeket ekkor már szépen sütött a Nap. Először megpróbáltam kitekerni, de lift nem volt elég erős, a sziklák között beerősödő szél meg jól hátrafújt. Gondoltam próbáljuk meg még egyszer, pláne mert a madarak is estek erősen felfele ott, ahol az előbb próbáltam tekerni. Nagy nehezen visszaértem, és szépen kezdtem emelkedni. Közben folyamatosan figyeltem a műszert, hogy milyen magasságon hogyan fúj a szél, és kezdtem örülni, mert a magassággal folyamatosan csökkent a szél erőssége. 2900-en elgyengült a lift, így elindultam a B17 felé. Mikor a pont megvolt láttam, hogy kéne még tekerni, mert a szél még északiasabb, és még erősebb lett, és 5 alá csökkent a siklószámom. Jött is egy lift, és folyamatosan figyeltem, hogy hogyan változik a siklószám a célig, de az elsodródás miatt alig akart csökkenni. Aztán, mikor már elgyengült, elindultam a cél felé, de tudtam, hogy nem lesz meg. A célba 10-en értek be, és kb 25-en szálltunk le az end of speed section megrepülése után. 1km kellett volna még, de a magyarok nagy része szállt le 10km-en belül.

XContest link, Napi eredmény link

2010. július 15., csütörtök

Pre-Worlds - 5.nap

Ma a 79km-es taskon először el kellett menni jobbra a B04-re, aztán a startpylon a B35-ös pont körül volt 3km-rel, amit később 400 méterre is meg kellett csinálni, majd onnan ismét irány Avila. A pilóták nagy része hátszélben akarta megcsinálni a startpylont, ezért átmentek a B35-ös nyugati oldalára (DNyi szél fújt). Én kicsit később startoltam, és a B04 után nagyon megsüllyedtem. Már Piedrahita fölött voltam, amikor végre jött a lift, amivel ki tudtam tekerni. Esélyem se volt átérni a túloldalra, ezért próbáltam kihozni a legjobbat az adott helyzetből, és kihasználtam azt, hogy a többieknek 800 méterrel többet kell repülniük, igaz hátszélben (hisz ők a fp túloldaláról indultak, azaz mikor a 400-as cilindert csináltuk 800 méter volt közöttünk, illetve nyilván annyival kevesebb, amennyit nekik a hátszél segített). Így kb 3-400 méter előnyöm volt a task elején, de ekkor még a nagyja hátra volt. A taktika nagyjából az volt, hogy kicsit hagytam az elejét menni, ha erős volt a lift még kicsit rátekertem, aztán néztem hogyan adja. Megint jobban adta a síkság, így egész magasról nézhettem végig, ahogy az eleje megindul, aztán nagyon alacsonyan keresgélnek. Aztán amikor már úgy nézett ki, hogy beadja, akkor jött a szokásos Avila előtti durva süllyedés. Mikor ezt végre átvészeltük, megint változtak az erőviszonyok, páran szépen megléptek, mi is elindultunk végsiklani. Onnantól kezdve megint végig emelt, a gyorsítónyomkodást és arról leugrálást a 13. helyen végeztem. Losi kb 4 perccel utánam ért be a 28. helyen, majd SzabóGyuri és BudaiPeti. Sajnos Máténak és PerczeAtinak egész jó helyről nem adta ki a végsiklás, és párszáz méterrel a cél előtt szálltak le. A 36-40-ik hely környékén értek volna be...

XContest link, Napi eredmény link

2010. július 14., szerda

Pre-Worlds - 4.nap




Ma egy 81km-es taskot hoztak össze. Állítólag sokan szidták a tegnapi taskot, hogy túl egyszerű volt, ezért beletettek egy szembeszeles szakaszt a hágó után (B21-B29), abban reménykedve, hogy kicsit megszórja a mezőnyt. Start után megint volt egy kis jobbra-balra, majd ki a síkság fölé, és hajrá. Mi Mátéval a Villatoro hágó előtt elég alacsonyról tekertünk vissza, de ez épp jól is jött, mert az eleje megint az északi oldalon a kis lefutó gerinceken kereste a liftet. Mi szokás szerint a síkság felé vettük az irányt, és jött is pár jó lift, amivel ismét ott voltunk az elejében. Máté kb első 10ben csinálta a szembeszeles szakasz előtti utolsó fp-t, a B21-t, én meg nem sokkal utána. Aztán nyomtuk szépen a gyorsítót (Máténak ez nem annyira tetszett a szériacuccon), és mivel közben eléggé bebikkant a szél, mindenki szépen beleállt a földbe. Kissé megdöbbentünk, amikor hallottuk, hogy ismét törölték a taskot. Azzal érveltek, hogy nem akarták, hogy az emberek talajközelben nyomják a gyorsítót. Akkor már majdnem mindenki a földön volt, szerintem nem sok értelme volt, de hát ez van.

XContest link

2010. július 13., kedd

Pre-Worlds - 3. nap

Ma nem cukrozták nagyon, volt egy startpont a völgy közepén, aztán ki merre lát Aviláig, 59km. Most sikerült az élbollyal együtt menni, bár mikor ők nagyon elmentek északra, akkor mi inkább az egyenes utat választottuk, be is jött, a síkság jobban adta mint a lankás domboldalak. Nagy okosság nem volt, elég jól adta az idő, arra kellett figyelni, hogy ne kerülj nagyon alacsonyra. A bolyok folyamatosan cserélődtek, mindig valaki bevállalt egy neccesebb siklást, ha bejött mindenki ráment, de ő addigra jó magasra került, ha nem jött be, akkor nekiállhatott alacsonyan keresgélni. Avila előtt előbb egy brutál süllyedésbe kerültünk, majd elkezdett minden emelni. A versenyernyőknek annyira nem merték nyomni, így Máté azzal, hogy bevállalta a síkságot majdnem végig, és hogy a +4-ben is vadul nyomta neki a padlógázt, beért a 10ik helyen, ami szériaernyővel elég nagy bikaság. Tóni 23-ik lett, szintén szériaernyővel. Én is végsiklásban nyomtam le Cazauxt, meg még egy pár Mantrást, 12-ik lettem.

XContest link, Napi eredmény link

2010. július 12., hétfő

Pre-Worlds - 2. nap


Még mindig zörögtünk a tegnapi nap miatt, de gondoltuk, sebaj, azért csak odavágunk ma is. Az látszott, hogy ma nem adja annyira, de csak kiírtak egy 155km-es távot, a tegnapi irányban. Az egyedüli gond az volt, hogy féltek, hogy be fog erősödni a szél, ezért nagyon koránra tették a startot. A kitekerés még ment valamennyire, de az élbolytól eltérően (csúnya hiba) mi nem mentünk át egyből a völgy túlsó oldalára, hanem alpesi pilótákat mímelve tapadtunk a hegyre. Azonban itt a Nap sokkal merőlegesebben süt, ezért a hegyek messze nem adják annyira. A hágó környékén próbáltunk girhelni, nagyjából az összes magyar, meg rajtunk kívül még vagy 70 másik pilóta, de nem ment. Szép sorban lerohadt mindenki, nagyjából ugyanoda. Felőlem még eltekert az a PWC győztes Charles Cazaux, aki 3. lett ma. Basszus.

Egyedül Budai Peti győzte le a hágót, kb 65km-t repült Aviláig.

Szánalmas tracklog az XContesten, Napi eredmény

2010. július 11., vasárnap

Pre-Worlds - 1. nap

Jó, hogy itt Spanyolországban olyan lassan indulnak a napok, kicsit később kel fel a Nap, este 10-kor még világosban lejtőznek az emberek a hegyoldalon. A felszállítás általában 10:30-11:00 körül volt, de még így is volt általában 1-2 óránk a starthelyen. A starthely 2 rugón, emiatt az árnyékban hideg van, a napon meg dögmeleg, ezért folyamatos helyváltoztatással igyekeztünk beállítani az optimális hőmérsékletet.

Meglett a feladat: Piedrahita - Villatoro hágó - Avila-tól egy kicsit északra egy pont - Segovia cél. Már nem emlékszem, de kb 140km volt a feladat. A starthelyen nulla szél, az is inkább hátulról, időnként egy-egy porördög borzolta a kedélyeket és az ernyőket. Azért csak elstartoltunk, nekem egyből jött egy 5 méter, amivel igen hamar 3800-on találtam magam. Onnan irány a hágó, aztán csak várakoztunk, hogy nyíljon a pylon. Mátéval elég jól kaptuk el, 4200-on voltunk, épp alapon, elkezdtünk siklani. Aztán fél órával később még mindig siklottunk. A hágó után épp nagyon működött a konvergencia, ezért időnként csak leléptünk a gyorsítóról, és kicsit húztunk a fékeken. Ez volt az a nap, ami méznyalásként vonult be a siklóernyős köztudatba. Én egy kicsit elhúztam a bolytól északra, mert ott jobbnak néztek ki a felhők, ráadásul megfogadtam, hogy 4 alatt nem tekerek. Eléggé besüllyedtem, de aztán meg is volt a stabil 6, 7 körüli húzásokkal. Szerencsére a felhőalap előtt 300 méterrel abbahagytam, mert míg siklottam a cél felé, végig emelt. Az utolsó fp-tól légtérpara miatt csak 3000 alatt lehetett menni, én kb 10km-re voltam a ponttól 4000-en. Gondoltam itt az ideje, hogy felpörögjenek az események, elkezdtem neki nyomni, hátha majd úgy süllyed. A pontnál összetalálkoztam a kb 8-10 fős élbollyal, akikkel együtt kezdtük el a vad spirálozást, hogy elérjük az előírt magasságot. Ekkor mondta be Máté pár km-rel hátrébbról a rádión, hogy nem kell annyira tekerni, mert az élboly veszettül próbál lejjebb kerülni a fp környékén. Mindenhol emelt, és egy kevláros ernyővel nem szívesen húzkod az ember 10 feletti spirálokat, így nem ment egyszerűen a lejutás. Aztán meg is lett az oka, hogy miért emel ennyire, egy szép CB alakult ki tőlünk északra, és gondolom az szaggatott fel mindent. Kicsit esett is már belőle, talán emiatt nem kellett volna stoppolni a napot, de elkezdtek parázni a rádión, úgyhogy leszálltunk.

Jóleső érzés volt, Mátéval elkönyveltük, hogy az első 15-ben biztosan ott vagyunk, aztán 2 óra gyaloglás és 1 óra visszaszállítás után szóltak, hogy nem kell letölteni a GPS-t, mert nem érvényes a nap. Azt mondták, hogy bár ez FAI-2-es verseny, de mivel készülnek a VB-re, ami FAI-1-es ezért azok a szabályok érvényesek. Sajnos ott viszont az kell, hogy stoppolt napon legyen legalább egy ember a célban, különben cancel. Losi és Ati is ott jött nem sokkal mögöttünk.

Kár érte...

2010. július 10., szombat

Pre-Worlds - Piedrahita

Tudtuk előre, hogy rangos verseny lesz, lesznek jó pilóták, gyorsan be kell nevezni. Ráadásul megint júliusban lesz, gondolom rájöttek, hogy a nyár végi időpontok annyira nem kedveznek a helynek. Elnézve a nevezők listáját, én úgy a 30-ik helyre saccoltam magam, ha minden jól jön össze. Tudtam, hogy erős liftek várhatóak, ami kell is a mostani ernyőmmel (gyors, de nem siklik olyan jól mint a Mantrák), jó kis konvergenciák, meg agyalások, hogy akkor merre érdemes menni. Öt évvel ezelőtt voltam itt, egy pár dologra emlékeztem (pl. hogy hol van a hentes), de a termiklelőhelyek már feledésbe merültek. Mátéval pénteken érkeztünk, tervbe volt véve egy kis Madrid, de aztán lett transzport Piedrahitába, úgyhogy úgy döntöttünk, inkább odamegyünk, és első nap gyakorlunk.

Ez leginkább Máténak jött össze, mert mi Bécivel a Villatoro hágó után lerohadtunk. Azért egynek nem volt rossz, és gondoltam inkább ilyenkor, mint a versenyen. Közben befutott a többi magyar is: SzabóGyuri, Losi, Tóni, PerczeAti, Milán és Budai Peti.

2010. július 4., vasárnap

Ratitovec Open - Task3





A szokásos para megint megvolt a zivatarral, 46km-es task lett a vége. 3km-es exit, amit sikerült a lehető legjobban elkapni, épp nyaldostam a felhőt a cilinder szélén, mikor bepittyent a műszer. Elhatároztam, hogy az első pontig nem fogom vadul tolni, kicsit hadd menjenek előre a többiek, majd meglátjuk mi lesz. Megcsináltuk az első fp-ig, a következő egész délen volt a síkság közepén. Két irányba lehetett menni, az egyik nyilván a teljesen egyenes, a másik az volt, hogy kicsit vissza a starthely felé, aztán ott valamelyik lefutón kitekerni, és usgyi. Az elejével a második verziót választottuk, a két Mantra ment elől, én utánuk, ahogy bírtam, mögöttem meg loholtak az üldözők. A blegosi hegygerinchez érve én jobban beletaláltam a liftbe, és pillanatok alatt alapon voltam, a többiek meg alattam keresgélték a liftet. Egyből a Mantrák után mentem, és szerencsére egy elég jó siklópályát választottam mert nagyjából velük egy magasságban értem a legdélebbi ponthoz. Fordultunk vissza Blegos felé, ők ekkor már magasabban voltak, egy nagy felhő volt a hegy felett, én emiatt toltam neki, gondoltam a felhő majd szépen megemel. Nem így lett, őket jól tartogatta, én meg süllyedtem mint a balta. Megcsináltam a pontot, átküzdöttem magam a gerincen, és keresgéltem vadul a liftet. Már azt néztem, hogy hol lesz nagyjából normális leszálló, mikor észrevettem két madarat tekerni, odamentem, és kisvártatva 4-5-el estem felfelé. Innen már nyugi volt, a 2 Mantra elhúzott, az üldözők jóval mögöttem, engem meg szépen tartott a felhőút az utolsó előtti fp felé. Megcsináltam, majd vissza a hegy előtti templom volt még hátra, a biztonság kedvéért rátekertem még egy picit, aminek az lett a vége, hogy 600 méterrel a cél fölé értem be, harmadikként.

Összetettben hatodik lettem, mert a negyedik napot zivatarveszély miatt lefújták.

Ratitovec Open - Task2


Ismét volt egy kis zivatarveszély, ezért nem küldtek minket a bohinji tóhoz, pedig tervbe volt véve. 53km-es task lett, megint 3km-es exit cilinder, aztán irány Lajnar nyugatra. Loholtunk végig a hegyen oda-vissza, sikerült egy aránylag jó liftben fordulnom párat, ezért egy kicsit magasabban voltam, mint az élboly, de ők azért előttem tolták. A Ratitovec előtti katlan túloldalán lévő pont következett (a fenti térképen a legészakibb pont), és megint felmerült a végigmenni szépen nívóban, vagy kitekerni, és egyenesen rámenni a pontra dilemma. Már-már azt hittem, hogy tanítóosztás lesz, mert jött egy jó termik, de aztán pont mikor már majdnem elértem azt a magasságot, ahonnan át lehetett volna repülni a fennsíkon, akkor eltűnt és mehettem a többiek után, ami duplán szívás volt, mert őket szépen tartotta a hegy, én elvesztettem egy csomó időt a tekeréssel és utána visszasüllyedtem nívóba. Megcsináltam a pontot, és toltuk vissza Dénessel a hegyre. Én kicsit magasabban voltam, és emiatt jobban tartott a hegy, de nekem is lejtőznöm kellett. Még a starthely alatti sziklákon is lejtőzni kellett, ekkor már alig volt napsütés, de még mindig akadtak termikek. A starthely alatti templomnál, pont a fordulópont előtt kitekertem és onnan irány a legdélebbi pont, ami egy templom volt a fennsíkon. Ott megint egy kicsit alacsonyabbra kerültem, és keresgélni kellett, aztán jött a lift szépen, de még mindig nem volt megnyugtató a magasság. Tudtam, hogy ha a cél előtti fp megvan, onnan már nívóból valószínűleg kiadja, így csak azt néztem a műszeren, hogy milyen magasan fogok odaérni. A lift elgyengült indulni kellett, egy Magus6-al együtt toltuk, de mivel hátszél volt, és necces volt, hogy kiadja-e, ezért csak trimmen utaztunk. A fp épphogy megvolt, visszafele a szembeszélben már elkezdtem nyomni neki, és még pont átértem a cél előtti hegy felett.

2010. július 1., csütörtök

Ratitovec Open - Task1




72km-es feladatot írtak ki, elég jó időt jósoltak, csak kicsit féltek a zivatartól. 3km-es exit cilinder nyílt fél órával az ablak után. A szokásos módon 15 perccel pylonnyitás előtt a legjobb helyen voltam. Szerencsére most sikerült nagyjából megtartani a jó pozíciót, csak annyi történt, hogy a többiek is felértek hozzám. Elkezdtünk vadul siklani keletre az első fp felé. Kb harmadiknak csináltam meg, aztán irány vissza a starthely alatti templomig. Kétfelé ment a mezőny, én az egyenes utat választottam, nem jött be annyira, mert jóval alacsonyabban értem oda mint a többiek, emiatt aztán a starthely alatti katlanban meg kellett állnom, hogy kitekerjek rendesen. Utána megint irány végig a keletre elterülő gerincen; az élboly nem tudott kitekerni róla, ezért körbe kellett menniük, mi meg a második bollyal elkaptunk egy jó liftet, és majdnem felhőig emelkedtünk. Kidöftünk a fordulópontra, szerencsére elég magasan voltam, hogy még visszaérjek a fennsík felett oda, ahol az élboly tekert. Mikor beértem alájuk épp elindultak a síkság felé, nekem meg nem volt meg a lift. Mondták előre, hogy ez lesz a tricky pont, ezért inkább visszamentem a starthely felé, onnan egyenesebb is volt az út, de kicsit magasabb hegyeket kellett átütni. Kicsit munkás volt, nem adta elsőre, de utána egészen a felhőig emelkedtem, és megint elérhető közelségbe került a kb 7 fős élboly. A kinti fp előtt kb egy km-el ott volt a lift, de a szembeszél miatt inkább előbb megcsináltam a pontot, de mikor visszaértem már nem volt sehol az emelés. Itt vesztettem kb fél órát, lesüllyedtem 900 méterre, és vadul keresgéltem bármi használható emelést. Aztán szép lassan a lee oldalról elpattant valami. Itt ért be Dénes, akivel aztán a végét együtt toltuk. Annyira nem siettünk, mert láttuk, hogy az eleje már beért, és megint volt egy biztonsági fp a cél előtt, amit pár éve sokan megszívtak. Még így is kissé alacsonyról indultunk el a pont felé, de szerencsére pont előtte jól megemelt, becsippant a műszer, és mehettem a cél felé. Végül Dénes előtt értem be kb fél perccel, több magyar sajnos nem ért be a célba.