2010. március 17., szerda

Valadares Open 2010 Task3

Napi helyezés: 7.
Összetett: 9.

Egy 46km-es feladatot írtak ki ma, gyakorlatilag minden pont elég közel volt a starthelyhez, végig lehetett követni a versenyt. Megint 3km-es exit cilinder volt, nulla szél a starthelyen, az is gerincirányú, úgyhogy futottam egy elég komolyat, mire levegőbe kerültem. Sikerült elég gyorsan a felhőalap fölé kerülni kb 200 méterrel, de ekkor még volt hátra 15 perc pilonnyitásig. A tökéletes pozíciót röpke 5 perc volt megszerezni, és nagyjából ugyanennyi elveszteni. Így az első fp felé, ami a hegytől DNy-ra közel a folyóhoz volt, nagyjából a boly alól 150 méterrel indultam. Utána át a dombokon DK-re, majd vissza az első ponthoz. Ez alatt gyakorlatilag alig vált szét a boly, persze voltak próbálkozások, de előbb-utóbb megint összegyűltünk. Ezután ÉK-re kellett volna repülni a 4. fordulópontra, csak közben volt a hegy. Végül senki sem vállalta be a D-DKi oldalát, és mindenki a hagyományos úton repült. Azért voltak szóródások, egy csomóan nem tekertek sokat, nagyon alacsonyan rásiklottak a hegyre, és az tartotta őket. Mi Braddel, Andre Rottetval, Petivel kitekertünk az űrbe, aztán beleléptünk a gázba. Nem kellett túl sokat agyalni, a mai napon két sebesség létezett, a majdnem full parketta, és a tekerés. Valahogy a hegy túloldalán a folyókeresztezés előtt megint összefutott mindenki, és újra együtt tekert az első 20. Aztán Konrad Görg elindult a pont felé bele a kékbe, Szittó ment utána, majd nem sokkal később én is. Mivel süllyedtünk mint a balta, a többiek inkább kivártak. Konrad és Szittó kicsit balra mentek, azaz élesebben keresztezték a folyót, abban reménykedve, hogy a túlparton a dombok adnak majd valamit, én meg konkrétabban siklottam a pont felé, egyrészt remélve, hogy így majd találok egy előrébb lévő termiket és megelőzöm őket, másrészt eléggé kezdett bebikkanni a szembeszél, és komolyan fontolóra kellett venni azt, hogy mennyit sodródik majd vissza az ember a termikkel. Nem jött semmi normális, úgyhogy hamarosan én is egy dombon lejtőzve találtam magam, Sziszi talált valamit, nekem alatta csak egy gyenge félkörös nulla jutott, de kezdett javulni. Konrad meg Malecki (aki eközben ránksiklott) begőzölt, és elindult előre, Szittó nyomta utánuk. Én kezdtem végre határozottan emelkedni, az óvatosabb többiek ekkor értek be fölém. Na persze ez engem is indulásra késztetett, amit tetézett az, hogy megláttam Losit kantnin emelkedni a fp felé. Később kiderült, hogy ő sokkal később keresztezte a folyót, és eléggé bejött a számítása. Csak átmentem a termikén, hiszen közel volt a fp, megcsináltam, és visszamentem, mert nem akartam elsodródni a szembeszél miatt. Mi elég jól elkaptuk a liftet Braddel Andreval és Maleckivel meg a két orosszal, és innen már csak 10km volt hátra az antennáig, ami a cél volt. 2km-rel előtte megállt az időd, de meg kellett csinálni 400 méterre is, és ez mindenkit óvatosságra intett, az antenna ugyanis egy viszonylag magasabb hegy tetején van, és nehéz alacsonyabbról megcsinálni. A cirrus is eléggé bejött fölénk, gátolva az erősebb lifteket. Elindult egy boly fölülünk, benne Losival, mi meg még tekertünk egy kicsit. Aztán elgyengült, és persze én bírtam a legkevésbé cérnával, kiléptem, a többiek meg utánam. Az előző boly egy dűzniben próbált kiemelkedni, hogy megcsinálja az antennát, mi meg dönthettünk, hogy bemegyünk alájuk, vagy toljuk tovább a cél felé, reménykedve abban, hogy a hegy meg a lee oldal kicsit tart, vagy akár emel is. Én a biztonságosabb dűznit választottam, a többiek kockáztattak. Mentem egy teljes oda-visszát a dűzniben, és mikor a végén átnéztem a lefutógerincen, láttam, hogy mindenki szépen meg fogja tudja csinálni a célt. Gyorsan utánuk indultam, és nekem is adta szépen. Losi is bejött 3 perccel utánam, majd Peti meg Sziszi is, akiknek kicsit rosszabbul adta a fp utáni termik, és emiatt később indultak át a folyón visszafele.

Ezt az utolsó döntést tudom csak felróni magamnak, mert az átsikláskor még a napot nyerő Malecki előtt voltam jóval. Mégis örülök, hogy a biztonságosabb verziót választottam, mert mindössze 36 pontot vesztettem, de simán előfordulhatott volna az is, hogy nem tart a hegy végig. Persze lehet, hogy majd legközelebb... :)

XContest link, Napi eredmény link, Összetett eredmény link

3 megjegyzés:

  1. Az elégg árnyalja a taktikát, hogy Malecki, meg a Brad nek ez a versneny úgyse számít WPRS be, mert 12 illetve 42. helyen vannak. Nekik bikaság lenne nyerni, egyébként meg tökmindegy.Ezért aztán bátran kockáztathatnak, mert nekik tényleg a 36 pont számít amit egy bevállalósabb végsiklás hozhat. Mi meg itt próbálunk vala mi jobb helyezést összekuporgatni, amihez persze jó lenne napokat nyerni, de inkább érjünk be stabolan minden nap az elejében valahol. Ne járjunk úgy mint Konrad, aki nyert egy napot, meg nagyon el is vesztett egy másikat. =(task 3)
    szitto

    VálaszTörlés
  2. Nagyon komolyan toljátok! Gratula!

    VálaszTörlés
  3. Hajrá srácok, szurkolok nektek ezerrel! Ti tudjátok a legjobban, hogy innen azért már hozott pár magyar kupát (Peti, Sziszi, Losi, Pepó, talán Sanya is), így szinte kötelező valamit a végére felmutatni. Csak kicsit nyomás alá akartalak helezni benneteket :)
    csumi, béci

    VálaszTörlés