Valadares Open 2010 Task6

Napi helyezés: 14.
Összetett: 6.

Egyszerű hurokfeladatot írtak ki, eleinte elég szarul nézett ki az idő, aztán startkor már pattantak ki a kumók. Ultrabikán indult. Sikerült a pylont jól elkapni, még egy kört tettem a viszonylag erősben miután az élboly elindult, ez azt eredményezte, hogy kicsit magasabban értem oda az első liftbe, mert szerencsére az nem volt túl erős, és eltartott egy ideig, amíg megtalálták a magot. Aztán mikor az elgyengült, elsőnek indultam el a következő felhő alá, a többiek utánam, és innentől kezdve a fp-ig nagyon jól jött ki a lépés, mindig ott volt az erős lift, hamar meglett, így a feléig mindig volt kb 2km előnyöm, vagy ha épp termikben voltunk, akkor az élboly felett voltam kb 200 méterrel. Aztán következett egy hosszú siklás a fp-ra, bele a kékbe, és sejtettem, hogy itt nem biztos, hogy megmarad az előny. De nem nagyon lehetett mit tenni, már felhőalapon voltam, menni kellett. A boly csak később indult utánam, és egy kicsit jobb pályát választottak, mert én veszettül süllyedtem. Megfordultam a pont után, és elkezdtem visszafele siklani, de esélytelen volt a következő felhőt elérni, ráadásul ismét jött be a cirrus. Közben a többiek is jöttek, és találtak valamit kb 1km-rel mögöttem. Úgy döntöttem, hogy inkább visszamegyek, mert elég alacsonyan voltam. Végülis persze lehetett volna kockáztatni, de azt hiszem helyes döntés volt. Így viszont szépen mindenki alá értem be, és innentől kezdve megváltozott az idő, sokkal gyengébbek lettek a liftek. Az élboly nagy része a kurzustól kicsit balra próbálkozott, mi Szittóval és az egyik orosszal jobbra mentünk, mert ott jöttek az utánunk jövők (olyanok, akik nem csinálták még meg a fp-ot), a 0.6-okban mindig nyertünk párszáz métert, és mentünk tovább. A céltól kb 10km-re lehettünk, mikor Petit is beértük, az élboly épp rohadt le Alpercata és a hegy között a bányánál. Nagyon nem adta nekik, mi meg épp találtunk egy erősebbet, és azt hittük, hogy miénk a világ. Ordas és obszcén kurjongatások közepette ittunk a medve bőrére, aztán persze elgyengült a lift, nulláztunk, az obszcén kifejezések maradtak, csak más jelentéstartalommal töltődve. Menni kellett, beértünk a hegy alá, de még át kellett volna ütni egy komolyabb lefutógerincet, hogy aztán szépen a lejtőben végig tudjunk siklani a célig. A bolyunkból két ernyős kb 100 méterrel volt felettünk, nekik simán kiadta, mi meg szépen berohadtunk a hegy alá mind a hárman.

Persze nem örültem, de nem voltam ideges, mert azt gondolom, hogy ha újra lehetne repülni, ugyanígy nyomnám végig. Egész egyszerűen annyi történt, hogy a mi liftünk elgyengült, a másik pedig beerősödött. Jól látszik a napi eredményekből, hogy aki nálunk továbbment, az beért.

XContest link, Napi eredmény link, Összetett eredmény link